Gourmandék

Az milyen, amikor egy 15 hónapos bűzlik a hagymától? :-) Meg egy négy éves?
A gyerekeim ugyanis "paraszt-gyomorral" bírnak, nincs még egy olyan étel, amiért annyira lelkesednének, mint a zsíros kenyérért, hagymával. :-D

A borsó meg a nokedli

Zalán borsópörköltet evett nokedlivel. Az elején hagyta, hogy én etessem - így szokta, amíg éhes, addig lapátolja csak a mama, max. reklamál, hogy lassú vagyok. :-) A végefelé szoktam hagyni hadd próbálkozzon egyedül, egyszer úgyis meg kell tanulnia egyedül enni, és ez mindig jelentős áldozatokkal (értsd: folt a ruhán, kajahegyek a padlón) jár. Olyan mindegy mikor koszol.
Aztán egyszer csak azt hallottam, hogy piszok módon pöröl, veszekszik valamiért. Hát a ronda nagy nokedlik elbújtatták előle a borsószemeket. Merthogy a végén úri módon csak a borsót pecázta a tányérból, a nokedlit meghagyta. :-)

Szinkronhangja: P. Lili

Lilinek újabban van egy (engem) felettébb idegesítő szokása: kellő érzelmi túlfűtöttség esetén rapid módon ismétli, amit mondok. Pl. mesélek egy sztorit az apjának, vagy telefonálok, akkor ő velem együtt mondja. Tisztára olyan, mint a régi hangalámondásos szinkronnal készült filmek. :-S
Szerintem egyáltalán nincs elhanyagolva, háttérbe szorítva, így egyre türelmetlenebbül próbáljuk vele megértetni, hogy ne ismételgesse, amit mi mondunk, és ne utánozza a testvérét. Nem marad le semmiről, ha valamiből kimarad. Úgy tűnik akkor megérti, de fél óra múlva megint szinkronizál....
Közben meg ha felajánljuk neki, hogy csak mi ketten, vagy csak ő az apjával csináljon valamit, akkor nyíg, hogy Zalán is menjen. :-S

Haverok, buli, anyatej :-)

Valamelyik este Zalán vigyorogva a következőt mantrázta alvás helyett: Bence-Benedek-Bence-Benedek :-D
Bence volt nálunk előtte, de Benedekkel már jó ideje nem találkoztak, nem tudom, hogy jutott épp ez eszébe. :-)

Zabagép

Zalán ki lehet éhezve a nassra. Felbontottam nekik egy Tuc (ó, igen ;-)) kekszet, és 1keksz/perc sebességgel tünteti el. Kb. negyed órája eszik. :-D Hobbimatematikusok kiszámolhatják, meddig tart neki a zacskó. (Lili kettőt evett, köszöni, elég volt).
A mellékelt képen szendvicset eszik, nagyfiúsan. Így nyomja, meg mellé jöhet az anyatej. Némi kompromisszumot kötöttünk a kérdésben, napközben már nem zaklat a szopival, de éjszaka képes csak ezért felkelni. És akkor kő kövön nem marad, úgy üvölt, ha nem adok. Énekelhetek, ringathatom, adhatok teát, vizet, cumit akármit, nem kell. A múltkor konkrétan leütött a cumisüveggel, mert teáztatni akartam, amikor neki cici kell.

Betegen

Lili majdnem egy éve jár oviba, és másodszor beteg. Ez nekem kellemes meglepetés, mert ismerősök tapasztalatai alapján arra készültem, hogy egy hét ovi, egy hét itthon.
Kérdezték többen is, hogy mit szedetek vele, hogy ilyen jól bírja?:-O Mármint milyen vitamint, vagy immunerősítőt. Hát itt aztán semmi titok, mert most november óta szednek kampányjelleggel Cebion multit, de ezt is csak azért, mert Lili semmilyen gyümölcsöt nem eszik meg. Beletömni nem fogom, egyszerűen nem szereti. Zöldségeket eszik.
Úgyhogy hiába nem vagyok a vitaminkészítmények híve, a semminél ez is jobb. Ami még talán segít -és ez itt tényleg a reklám helye - az Actimel. Lili úgy kétnaponta megiszik egyet, egyszerűen azért, mert szereti.
Amúgy bárányhimlős az egyik csoporttársa, úgyhogy várhatjuk a pöttyöket is.

Darwin beájulna

Utál az anyám. Ugyanis köztudottan csak annak viszünk zenélő gyerekjátékot, akit utálunk. :-D
Nekik nem volt elég a szülinapi bébitaxi, ami kb. 6 különböző helyen 15 különböző hang kiadására alkalmas, karácsonyra megvették Zalánnak a kacsát. A kacsa vélhetően a kínai fröccsöntőipar egyik remeke; egy madzaggal tudja a gyerek maga után húzni, természetesen van érzékelője, amitől a kerék 1 milliméteres mozdulatára zenélni kezd és nyitogatja a csőrét. Eddig rendben is lenne, az igazi csavar most jön. A hátán van 3 gomb, amivel kiskorú gyermek azt tudja szabályozni, hogy a közismert kínai cincogódalocska milyen állathang kíséretében hangozzék el. A választék: kutyaugatás, madárcsicsergés és békabrekegés. Tehát hápogás nincs. Így tanítsd meg a gyereknek, hogy"mit csinál a kacsaaaaa?". Kissé tanácstalan lesz. :-D

Szolgálati közlemény

A receptes blog időről időre frissül, csak itt valamiért megállt vele az idő, és azt mutatja, hogy két hónapja nincs bejegyzés. Pedig de. A probléma megoldásán dolgozom, egyelőre halvány lila gőzöm nincs, hogy mi okozza.

Jelmezbál

Farsang lesz az oviban, Lilinek már adagolom a jelmezkérdést. Igaz, még van addig egy hónap, de mostanában olyan rugalmatlan és elutasító az új és ismeretlen dolgokkal szemben, mint egy 70 éves.
Most már tisztáztuk, hogy ő is vesz fel jelmezt, sőt kijelentette, hogy a "szép ruháját" veszi fel. Ez egy rózsaszín selyemruha, olyan igazi királylányos. Próbáljuk meggyőzni arról, hogy ez még magában kevés, majd csinálunk koronát és lesz királylány, vagy ilyesmi. Sanyi tegnap felvetette neki, hogy készítsünk szárnyakat, meg varázspálcát és tündérke lesz. Lili éllénken tiltakozott:
-Nem akarok szárnyakat, mert akkor el fogok szállni. :-D

Zalán tuti porszívóügynöknek öltözne. Napok óta csak a porszívóval játszik egész nap, ma már zúg is hozzá. :-)

Ez volt legfelül

Minden anya tudja, hogy a gyereknek van "játszós" ruhája, meg ovis ruhája, meg kimenős ruhája. Kábé. Kimenős ruhában nem visszük homokozni általában, de oviba se visszük bokalengős, filctollpecsétes melegítőben.Ellenben utóbbi vészhelyzetre itthonra még jó. Na, ezt nem érti az uram, egyébként nevezett gyermekek atyja. Reggel öltözteti a gyereket, általában heti egyszer mellényúl: bokalengős gatya, kinyúlt póló vagy szöszös harisnya kerül a lányra. Jelzem nem jó, hát nem látja, hogy némiképp viseltes? Válasz: ez volt felül. :-S Ettől a kifogástól támad kedvem visítani (néha szoktam is), és még meg tudja fejelni: miért rakom oda?! Nos, ha nem a lakásunk, hanem a gardrób lenne 43 nm, akkor tuti külön raknám. Így két út van előttem (melyiken induljak? stb) öltöztetek, vagy korrigálok. Vagy kiteszem a ruhát előre. ;-)
Jelzem férj sem sokat gondolkodik, hogy amit felvesz, az itthoni póló-e vagy a jobb fajták közül való.
Igen, ilyen problémáim vannak. :-D (Vagy legalábbis a problémáimnak ez a szegmense az, ami a széles nyilvánosság elé tárható.)

Vajas

Lilinek nem megy az r hang, klasszikus módon j-vel helyettesíti. Ez okozott ma reggel derültséget.
Láttam valamit a fülében, megnéztem, mondom neki: varas, biztos kikapartad véletlenül.
Apja kérdi: vajas? (Mármint belekente a reggelit? Szokta...)
Mire Lili felháborodik:
-Nem vajas, hanem vajas!

Hétköznap

Újra hétköznap van. Lili végre ment oviba - mielőtt bárki felháborodna, nem nekem végre, neki ;-). Nagyon várta már, hogy újra együtt lehessen a barátnőivel, különös tekintettel Csengére, Lillára és Eszterre. Ráfért, itthon sokszor unatkozott, Zalán huzamos időre nem pálya még neki játszótársként.
Zalán egyelőre élvezi, hogy megint egyke délutánig, semmi nyígás, nyüglődés, hiszti nem volt. Eszik, alszik, játszik. Na persze nem bízom el magam. Gondolom most kihasználja, hogy senki nem veszi el tőle a játékot, nem kell túlkiabálnia senkit, aztán majd unatkozni kezd.
Egyébként irtó féltékenyek lettek egymásra. Lili azonnal utánozza Zalánt, amint valamiért megdicsérem az öccsét, vagy nevetek valamin, amit csinált. Hogy őt is. Pedig esküszöm nem egy elhanyagolt gyerek, hiába Hamupipőkének tartja magát egy ideje :-D. Zalán más eszközökhöz nyúl: kitúrja Lilit az ölemből, elveszi a mesekönyvet, ha Lilinek olvasok, elhúzza a ruhájánál fogva, időnként oda is csap. Különösebben nem foglalkozom az üggyel, gondolom előbb-utóbb elhagyják ezt is. Nem a másik ellen szól ez, mert egymást továbbra is nagyon szeretik, össze nem vesznek semmin, csak rajtam :-).
Lili újabban mindent hasonlít valamihez. Hogy ennek olyan színe van, mint annak, hogy amaz majdnem úgy hangzik, mint emez. Jókat derülünk azon, hogy bár ismeri az összes színt, a kékkel egyszerűen nem boldogul. Felismeri, csak a neve nem jut eszébe egyszerűen. Biztos Picasso volt előző életében és megártott a Kék Korszak :-D. Látványosan ügyesedik a rajzolásban, most már élvezi is. Mindig mesét kerekít a rajzai köré, de egyébként is folyamatosan történeteket mesél játék közben- igazából csak magának, mert ha észreveszi, hogy figyeljük, akkor zavarba jön. Egyre inkább szerepjátékokat játszik, és babázik. Beléptünk a Barbie korszakba, így karácsony után öten vannak, de feni a fogát a négy muskétásra is. Minden nagyszülőnek és nagynéninek meg nekünk is megmutatta a katalógusban, finoman utalva arra, hogy szülinapja lesz hamarosan. :-D Miután megvolt élete első szülinapi bulija december végén Eszternél, így bejelentette, hogy ő is szeretne bulit tartani. Kezdődik. :-) Pár év, és el is küld bennünket itthonról.
Egyre többet fantáziál, sokszor hosszabb idő is eltelik, mire rájövök, hogy nem, vagy nem teljesen valós történetet mesél, a fele "hanta". :-)
Egyébként 10-ig számol, megszámol bármit, felismeri a L (Lili) és A (anya) betűket, illetve a nevét leírva. Az L és A betűt le is tudja írni.
Zalán egyre inkább ért minket és igyekszik magát megértetni. Folyamatosan mutatnivalója van, amit azonnal meg kell csodálnunk. A formabedobós játékot nagyon szereti, ill. a fa építőjátékkal is sokáig ellomol -két elemet már nagyon magabiztosan pakolt egymásra, és erre nagyon büszke. Szerencsére most már nem használja fegyverként a fakockákat, pár hete még elég sűrűn fejen dobott vele:-) Karácsonyra kapott egy cölöpkalapálós játékot , veri piszkosul. De nem hülyéből van, mert néha poénból a saját fejét ütögeti a kis kalapáccsal, de ezt nagyon finoman teszi. :-D
Egyébként is folyamatosan tesztel bennünket, próbálgatja, hogy mi a reakciónk arra, amit csinál.
Egyre többet utánoz mozdulatokat, hangokat; segít a hétköznapi, általa ismert dolgokban: öltözködésben, söpröget, felmos, hozza az etetőszék tálcáját, tereget. :-) A tárgyakat már játékból is rendeltetésszerűen használja: játékpohárból ivást imitál, a játék fésűvel fésülködik, és mindennel telefonál. :-) Meglepő módon ő szeret rajzolni, és a színeket is váltogatja firkálás közben. Nagyon szereti a zenét - bármilyet, azonnal táncol, tapsol, ha meghallja. Ha szeretne valamit, akkor előjátssza nekem. Pl. ha azt szeretné, hogy énekeljek, vagy zenéljek, akkor dudorászik.
Imád bújócskázni, leginkább velem, élvezi, hogy előkerülök. Egyébként is nagyon anyás. Továbbra is barátságos, de idegen most már nem tudná elvinni egy mukkanás nélkül -mint nyáron.
Nem nagyon csípi, ha valamit nem engedünk neki, vagy leszidjuk, rögtön görbül a szája, de gondolom súlyosabb lelki trauma nélkül meg fogja ezt úszni. :-)
A legjobban a halandzsát élvezzük: hosszú-hosszú perceken keresztül képes gesztikulálva, intonálva, hangsúlyozva szövegelni.
Személyes kedvencem a ürdés utáni szertartás azon része, amikor "kiszökik" a fürdőből meztelenül, és berohan a szobába. Én kiabálok, hogy "pucéééér maraton", ő meg férfiasan a levegőbe öklöz, hogy "ez az!!!". :-D

BUÉK