Egy ismerős mondta, hogy az én fiam egy potenciális alfahím, de van benne valami. Jelenleg a sokadik dackorszak kellős közepén, összefont karokkal pukkancskodik akárhol és akármiért. Sejtésem szerint ennek minimum 50%-a produkció, mert szereti nyilvánosan elkövetni. Ma a fél Coop ABC őt próbálta nevelni, és rávenni arra, hogy mégis álljon be velem a pénztár előtti sorba. :-)) Én nem erőlködtem, tudtam, hogy el kell játszanom, hogy észre sem veszem, adok neki feladatot - gyere csak, fogd meg a pénztárcámat - és már jön is. Mindegy, A Nénik mindig úgy gondolják, hogy tök idegenként jobban tudnak hatni rá, mint az anyja. :-)
Az elsőszülöttel, -aki szép lassan bétává süllyed az alfahím mögött- mostanában folyton az iskolába járunk. Nyílt nap, játszóház, táncház, akármi, ügyesen csinálják, hogy áprilistól szépen lassan átvezetik az ovisokat az iskolába. :-) Az egyik ilyen rendezvényre Zalán is beesett a végén Sanyival, így megpróbálták őt is bevonni a tanítónénik a játékba. Mire megint eljátszotta Morgót a Hófehérkéből: nem megyek!
- És miért nem jössz? Nincs kedved?
-Nem! Nincs feltöltve a lézerem!
Lecsengett a Woody-rajongása, momentán Buzz Lightyearnek hiszi magát. Aki egy űrvadász, és van lézere a karjába építve az űrruhában, és ha valami nem tetszik Alfának, le vagyunk lézerezve. Amikor lemerül a lézere, akkor kakaóivással tölti újra. :-)
Egyébként olyan archaikus szókincse van a Mátyás királyos mesék hatására, hogy időnként vinnyogva röhögünk rajta.
Egyik este öltöztettem fürdés után, és azt mondja:
-Húzza a zoknimat asszonyom szaporán, mert jön a kakaó.
Apámmal közölte, hogy "kövessen uram", az apját meg "iparkodjunk szaporán"-al ösztökéli:-)).
Lilit felvilágosítja, hogy ha ráteszi a háztetőre a kezét, akkor "ízzé-porrá törik".
Lili alig várja már az iskolát, most, hogy látjuk -ugyan kissé imitált - iskolai szituációkban, a maradék kételyünk is elszállt, tényleg odavaló már. A bemutató órákat fegyelmezetten végigülte, figyelt, és nagyon érdekelte az egész. Persze kicsit visszahúzódik, nem ő az első, aki beszállt a nekik címzett feladatokba, de ha hívták ment, nem makacsolta meg magát. Hát stréber, na, mint az anyja, nincs mit tenni:-))
Zalán sokkal erőszakosabb, határozottabb, akaratosabb, kitartóbb Lilinél, így ha nem jutnak egyezségre valamiben, akkor mindig Lili enged. Mostanában veszem észre, hogy annyira már nem fekszik neki ez a leosztás, egyre inkább követeli azt, hogy minimum ugyanannyi, ha nem több figyelmet kapjon, mint Zalán.
Igazából örülök neki, hogy lázad, mert időnként annyira simulékony, hogy már-már balek. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése