vindofcséndzs

Az-az, fújnak az új szelek.
Példának okáért új e-mail címem és új telefonszámom is van, elvileg mindenkinek elküldtem az újat, aki tudta a régieket. Köztudottan nem szeretem közprédára bocsátani egyiket sem, nincs időm a "Kis Piroska, egy kedves közös ismerősünk adta meg az Ön telefonszámát" kezdetű telefonokra, ami köztudottan biztosítást, vagy egyéb kihagyhatatlanul fontos, bitang drága terméket akar rámsózni. Úgyhogy tessék vele nem visszaélni :-).
Erről jut eszembe: Lili születése után kb. 3 héttel beállított szombaton este 7-kor egy pasi a Winterthurtól (azérisleírom:-))), hogy T. Edinát keresi (azaz "anyja neve" rubrika), és hát gratulálna a kis LILLA (sic!) születéséhez, és hát megkaptuk ugye a babanaplót. Mondtam nem, nem kaptuk, meg most nem is kérnénk, mert alszik, fürdetni kéne meg etetni. Fiatalember erősködik, hogy ő nem is a naplót hozta, dehogyis, nem hozott ő semmit (marha :-D), csak biztosítást akarna kötni (vadmarha :-D) Annyira kezdő volt a hülyéje, hogy kb. így adta le valóban. Meg hogy menjünk már be, ne álljunk itt a lépcsőházban. Mondtam neki, hogy hátam mögött 43 négyzetméter, amiben alszik egy HÁROM HETES gyerek, SZOMBATON este HÉTKOR (vazzeg!) , hadd döntsem már el, hogy kit vendégelek meg ezekkel a paraméterekkel. Nem hagyta magát lerázni, lökte a kifogáskezelő kártyák szövegét, de látszott, hogy ő elhiszi. Szóval még hitt abban, hogy szombaton este 7 órakor tud nekem olyat mondani, amiért én behívom egy alvó háromhetes mellé a 43 négyzetméterre.
Elszórakoztam rajta egy darabig, majd közöltem vele, hogy biztosítós tréner voltam (haha), ebből 1,5 évig a Winterthurnál (bruhaha), úgyhogy higgye el, nem tud nekem olyat mondani, amiért én biztosítást kötnék vele. Majd közöltem, hogy egyébként fogadjon el egy tanácsot: irtózatosan szarul csinálja, úgyhogy keressen magának valami "tisztességes" munkát. És mit válaszolt erre a marha? De jó!!! Akkor most én mondjam már el neki, hogy miket csinál rosszul, szeretne tanulni.
Ráb&@#tam az ajtót. Lehet mégis ebből kell élnie, mert olyan lerázhatatlan, hogy az "inkább kötök valamit, csak menjen már innen kategória". :-D

Na, de vissza a lóra.
Tavasz van, Zalánnal megyünk egész nap, mint a távirat, enni meg aludni járunk haza. Csak Lilivel tudom összehasonlítani, hozzá képest sokkal aktívabb, nyitottabb, vagányabb. Lilóka ilyenkor ült a kavicsban Bencével, és pakolták lapáttal a vödörbe a cuccot, nézegetett, ennyi. A többiekkel se játszott.
Zalán ezzel szemben megy mindenfelé, mászik mindenre, de legfőképp a többi gyerekkel szeret interakcióba kerülni. Csajozik is, Eszti a zsánere. Megértem, gyönyörű kislány, és egy igazi dáma. :-) Úgy labdáztak, hogy Eszti eldobta a labdát, Zalán elfutott érte, visszavitte Esztinek, megtapsolta, hogy elvette tőle, majd Eszti újra eldobta, ZAlán elszaladt érte......:-D Eszti holmi rohangálással nem rombolja az image-ét, egy úrinő nem szaladgál:-). Hihetetlen egy kiscsaj, tényleg egy igazi nő, már kétévesen is.:-)
Zazó egyre többet dumál, vagyis inkább egyre többet értek belőle. Ma egy csivavára mutatott rá, és nyilatkoztatta ki: cica. Van egy mérethatár, ami felett a kutya kezdődik neki, addig cica. A környéken az összes galamb szívrohamban fog elhalálozni valószínűleg, annyit kergeti őket. Egyébként is nagyon fiú. Minden ösztönzés nélkül rákapott a kisautók tologatására. 10-20 percet is eljátszok egyedül azzal, hogy hasonfekszik a szőnyegen és tologatja az autókat, mozdonyokat. Oviba is azzal járunk, mint a "bentlakók". :-) Elhangzik a megyünk és ovi szó bármilyen kontextusban, máris hoz két kisautót és indulhatunk.
Hiába vagyunk sokat levegőn, az alvására nincs hatással, ugyanúgy sokat ébred éjszaka. Annyi változás van, hogy nem ordít, hogy át akar jönni, hanem átjön. Még kiságyban alszik éjjel, de kivettünk néhány rácsot, hoyg tudjon közlekedni. Nappal Lili ágyában alszik. Ugyanolyat kap majd Zalán is, ha egyszer eljutunk az Ikejába.
Lili továbbra is szerelmes, készülnek az anyák napjára, és időnként nem fogad szót.Vita nélkül állíthatom, hogy kifejezetten a "jó gyerek" csoportba tartozik, csak éppen azonnal elmegy az esze, ha van olyan, aki elvegye. Szóval ha valaki őrjöng a játszótéren, ő tuti csatlakozik.
Zalán épp kiosztja a flakonokat: Zaza (Zaláné), Kiki (Lilié), Eninna (ez vagyok én :-D), Apa. :-D Cuki.

Bünti és majomember

Lili tegnap nagyon zizi volt, úgyhogy este beküldtem (so: bezavartam) a szobájába, hogy gondolkozzon el a viselkedésén. Persze ment a hiszti, Zalánnak meg meg kellett néznie, hogy milyen atrocitás érte az ő imádott nővérét, miért üvölt.
Erre Lili:
-Zalán, menjél innen kifelé! Nem érted, hogy büntetésben vagyok itt?! :-D

Délután pedig elmesélte, hogy amikor kinézett az ablakon az oviban, akkor látott egy bácsit, aki egy majomembert sétáltatott. A majomember nagyon aranyos volt, és csak ő látta, más nem. :-)

Mindenre van magyarázat

Apa:-Lili, mi ez az irtózatos kupleráj a gyerekszobában?!
Lili:- Nekem semmi közöm hozzá, én itthon se voltam.

Most érkeztünk Gesztelyre, anyánk köszöntésére. (A versben "ez helyre", Gesztelyben az én szüleim laknak :-D)

Zalánnak szoktam mondani, hogy "zsivány". Kérdem tőle egyszer: Zaza, ki a zsivány? Válasz: papó.
Egyébként a nagyapja most a No.1., ha csörög a telefon, ha csengetnek, ha kulcszörgést hall a lépcsőházból, már visít, hogy: papóóóó!
Egy nagyapjuk van egyébként, apósom még a gyerekek születése előtt meghalt. Úgyhogy a papó, az egyértelmű. A nagymamák kérdését is megoldotta Lili, mert anyámat Valizni kezdte egy időben, így lett ő Valinagyi. Az elv alkalmazásával anyósom meg a Marinagyi.
Aztán Zalán szakított a hagyománnyal, anyámat következetesen mamózza. Papó párja mamó. ;-)

És egy önportré Lilitől. Végre tud embert rajzolni. :-D

Csiribiri helyett...

Jöttünk hazafelé az esőben, csendben ballagva az ernyő alatt, mire Lili felordít éneklés címén:
-"Pocsolyába léptem, sáros lett az új cipőm..."

Egy nehéz nap éjszakája, avagy szubjektív beszámoló a választásról

Az egésznek annyi köze van a választáshoz, hogy Sanyi, mint városi alkalmazott, jelenlétével emelte az esemény fényét, és az OVB zseniális húzásának eredményeképpen hajnali háromkor jött haza.
Ott kezdődött, hogy megvacsoráztattam, megfürdettem a dedeket, hajat mostunk, szárítottunk, megvacsoráztak, nyolckor aludt mindkettő. Juhé. Aha, a medve meg a bőre.
Éjfélig próbáltam követni az eseményeket, netezgettem, és fél óránként járkáltam a gyerekszobába, mert valamelyik mindig nyafogott. Itt már éreztem, hogy nem lesz egyszerű, és az előző, ébredés nélküli éjszaka csak könyöradomány volt gyermekeim részéről.
Aztán elaludtam. Egyig. Akkor ugyanis Zalán kiabált, hogy átjön. Áthoztam. Elaludt, visszavittem. Fél kettőkor Lili nyígott, hogy szomjas, megitattam. Erre felkelt Zalán, ordított, áthoztam. Elaludtunk. Hazajött Sanyi, felébredt Lili, és ő is átjött. Sanyi nem tudott elaludni - szűken voltunk, hazavitte a kölyköket. Talán négyig aludtunk is, mindenki a saját ágyában, és miután már mindenkét gyerek álmos volt és egyik sem bírt felkelni magától nyígni, ezért megkönyörült rajtuk, és összeszakadt a ruhaszárító. Ez még nem is járt volna különösebb zajjal, csakhogy ráesett az alatta lévő bébitaxira, amitől az zenélni kezdett. Sanyi kivételével mindenki felkelt rá. Lilit meggyőztem, hogy maradjon az ágyában, Zalán megint költözött. A sluszpoén is az övé volt, ugyanis hajnali hatkor kezdte a "ha én ébren vagyok, ébredjen mindenki" című esztrádműsorát, melynek lényeges elemei a sikítás, alvó szülők szemhéjának feszegetése, és hasukra tiszta erőből történő ráugrás. Nekem külön bónuszként jár, hogy a szemüvegemet megpróbálja rámtenni; gondolom rájött, hogy azt csak ébren hordom, és az ő logikája szerint, ha szemüveg van rajtam, akkor ébren vagyok.
De legalább Lilit elvitte Sanyi oviba, így Zalánnal 9-ig hetráztunk a tévé előtt pizsiben. Majd 10 órakor őfelsége elvonult szunyókálni, gondoliom kifáradt, egyem meg ...

Pisálóverseny, avagy kié hord messzebbre

Nos kérem, ezentúl ha valaki megkérdi tőlem, hogy mit tud már a másfélévesem - és teszi ezt kizárólag kizárólag azzal a céllal, hogy elmondhassa, hogy bezzeg az övé sokkal többet, nagyobbat, okosabban, messzebbre és amúgy is- , azt egyszerűen csak ide fogom irányítani. Úgyhogy alant válaszolok a legtöbbször feltett és a leghülyébb kérdésekre. Utoljára. :-D

Ó, egy fiú- egy lány? Így akartátok?
Persze. Gyűjtjük őket, mint a matricát, ha két egyforma lenne, az egyiket elcserélnénk.

Szopik még? vagy Még mindig szopik!? - függően attól, hogy a "hatévesem is szoptatom, mert igénylem", vagy a "természetellenes egy járni tudó gyereket szoptatni" klub tagjai teszik-e fel. Miután hosszas kutatómunka ellenére sem sikerült feltárnom azt az időpontot, ameddig kell és szabad szoptatni, így egyszerűen IGEN-nel válaszolok, mely sajnos további kérdéseket szül.

És nem zavar, hogy még szopik?
És téged?

Na igen,végül is nem rólam fogja tépni a ruhát a játszótéren 2 évesen.
Valószínűleg nem, mert rólam sem tépi.

Szól, ha bekakált?
Hogyne. Mondja,hogy kaka. Néha az esemény előttegy órával, néha utána féllel, de mondja.

Kéri már a bilit?
Igen.Kalapnak.

Érdeklődik a wc iránt?
Naná, túlzottan is. Mindig abban akar kezet mosni.

Miket mond?
Magyarul?
Mert pl.simán mondja, hogy bitte, meg azt, hogy putta. Ami ugye a magyarral együtt máris három nyelv, mert a puttát ugyan nem ismerem, de tuti olasz. Sőt,angolul is beszél, mondja, hogy vantyúfí. Ez utóbbi Liliről ragadt rá.

Mennyit megy már gyalog?
A New York-maratonra edz....

Hány foga van?
32, ezt licitáld felül, vazzeg :-)

Tud már mondókákat?
Hogyne, sőt a Hamletet is fejből, most tanuljuk a Lear királyt.

Eszik már mindent?
Nem, csak azt, amit lát.

Szokott rajzolgatni?
Szokott, megvan már tőle a Mona Lisa másolata, jelenleg A lila ruhás nőn dolgozik. Mondjuk nem bánnám ha nem zsírkrétával készítené a folyosóra, de hát nem lehetek telhetetlen.

Végigalussza már az éjszakát?
Ó, születése óta. Én csak azért kelek fel kétóránként, hogy nehogy elkényelmesedjek.

Hány gyerekem is van?

A játszótéren pár napja az egyik kisfiú a következőt kiabálta: "ééén vagyok a gonoosz Optimus fővezér". Mire az én - maholnap 35 éves - férjem 10 percen keresztül morgott azon az orra alatt, hogy a kisfiú teljesen összezagyválja a dolgokat, Optimus fővezér nem is gonosz, mert Megatron a gonosz. Ilyenkor tépem a hajamat szálanként.

Közben Lili bicaján magasabbra kellett állítanunk az ülést és a kormányt, és ő kérte, hogy vegyük le a pótkerekeket is, mert szeretne megtanulni két keréken bicajozni.És egyúttal a kosarat is, mert az dedós....

Lili énekel

"Láda házam teteje, teteje, rászállott a cinege, cinege"
"A part alatt, a part alatt, három varjúka száll, három varjúka száll. "
"Vár Kata, Péter, jó reggelt!"

Ezek után hajlamos vagyok elhinni, hogy a Géza malacos dalt sztorija, sem városi legenda (szárnyat igéz a malacra) :-D

In memoriam csokinyúl no.1

Liliszáj

L:-Mit főzöl?
A:-Csülköt Pékné módra.
L:-Na jó, ezt te találtad ki, ilyen szó nincs. :-D

Anya, veszel majd nekem ünneplősnek körömlakkos cipőt? (lakkcipő)

A hóhányó az, aki ráhány a hóra.
(Nyelvészfélperc: a hány, azaz öklendezés útján visszaadja a bevitt ételt, ige nem ikes. Kéretik nem használni "hányik" formában, akkor se, ha a tévében úgy halljuk. :-)

Nem félünk a farkastól

Na attól tényleg nem. Egyik kisfiú mondta tavaly Lilinek: "ne menj arra, ott vannak a farkasooook!", mire Lili csillogó szemmel: "jó, megnézem". :D
Ellenben Lili újabban fél a kutyáktól. Leginkább azoktól, akik a kerítésnek rontva megugatnak bennünket, és mivel családi házas környéken lakunk, van belőlük néhány. Most már olyan szinten fosik, hogy számon tartja, hol lesz kutya, és igyekszik tőle a lehető legtávolabb kerülni már a megelőző 4-5 méteren. Így szokott nekibiciklizni villanyoszlopnak, fának, mert közben azért szemmel tartja a kutyát is. Ha gyalog megyünk, rutinosan kerül a babakocsi azon oldalára, ahol nincs kutya. Amúgy nem értem honnan jött ez, mert semmi atrocitás nem érte. Egyébként időnként Zalán is megretten tőlük, de ez szerintem természetes reakció. A gazdival sétáló kutyákat pl. simogatni szeretné. Lili azok útjából is kitér.
Zalán cserébe a barbie-s mesefilmektől fél meg a Pat és Stantől... Mivel Lili nézni szeretné, így az ölemben gubbasztva azért átvészel egy-egy epizódot, de nem nézi, hanem szemmel tartja Barbie-t. :-D A másik rettegett esemény a turmixolás. Ez már nem újdonság, Lili is félt tőle. Az viszont újdonság, hogy Zalánt nem csak az zavarja, ha én turmixolok, hanem az is, ha Stahl Judit.:-D Nálunk a tévében sem lehet turmixolni, és kész.