Na attól tényleg nem. Egyik kisfiú mondta tavaly Lilinek: "ne menj arra, ott vannak a farkasooook!", mire Lili csillogó szemmel: "jó, megnézem". :D
Ellenben Lili újabban fél a kutyáktól. Leginkább azoktól, akik a kerítésnek rontva megugatnak bennünket, és mivel családi házas környéken lakunk, van belőlük néhány. Most már olyan szinten fosik, hogy számon tartja, hol lesz kutya, és igyekszik tőle a lehető legtávolabb kerülni már a megelőző 4-5 méteren. Így szokott nekibiciklizni villanyoszlopnak, fának, mert közben azért szemmel tartja a kutyát is. Ha gyalog megyünk, rutinosan kerül a babakocsi azon oldalára, ahol nincs kutya. Amúgy nem értem honnan jött ez, mert semmi atrocitás nem érte. Egyébként időnként Zalán is megretten tőlük, de ez szerintem természetes reakció. A gazdival sétáló kutyákat pl. simogatni szeretné. Lili azok útjából is kitér.
Zalán cserébe a barbie-s mesefilmektől fél meg a Pat és Stantől... Mivel Lili nézni szeretné, így az ölemben gubbasztva azért átvészel egy-egy epizódot, de nem nézi, hanem szemmel tartja Barbie-t. :-D A másik rettegett esemény a turmixolás. Ez már nem újdonság, Lili is félt tőle. Az viszont újdonság, hogy Zalánt nem csak az zavarja, ha én turmixolok, hanem az is, ha Stahl Judit.:-D Nálunk a tévében sem lehet turmixolni, és kész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése