Épp ma jutott eszembe, hogy amikor anyám annyi idős volt, mint most én, akkor volt egy 16 éves lánya - én. És eszembe jutott pár mondat, amit akkoriban sűrűn hallottam tőle, és megállapítottam, hogy ezeket én soha nem mondanám. Ergo nem vagyok olyan, mint az anyám! :-)) Ezen a felismerésen olyan jót röhögtünk Enivel. :-))) Mert persze senki sem akar olyan lenni, mint az anyja, aztán mégis olyan lesz. Időnként én is döbbenettel konstatálom, hogy anyám beszél belőlem:-). Főként Lilivel kapcsolatban érzem ezt, mert a liba kiköpött olyan, mint én, amire én úgy reagálok, mint az anyám. ÁÁÁÁÁ. :-)) De legalább felismerem. Az félsiker. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése