"Imádom" hétvégén a gyerekműsorok közben - vagy inkább már helyett- felbukkanó reklámokat.(Tudom, én vagyok a hibás, mert manapság az a menő, ha nincs tévéd, de ha mégis van, a gyerekeknek véletlenül sem szabad azt néznie.)
Ez a reklámdömping azért is jó, mert ha a gyereknek nem lenne elég ihlete karácsonyi ajándék tekintetében magától, vagy mert Tóthpannának vagy Kamillának olyan van, akkor innen tuti kap.
Lilinél nem is veszem komolyan a kérdést, mert neki minden kéne, amikor látja, de 2 perccel később már nem is emlékszik rá.
Az egyik ilyen "veszel nekem mágneses gömböt, ami terhes a kisgömbbel?!"-nél mondtam nekik, hogy írjanak levelet a Mikulásnak, rajzolják le, hogy mit szeretnének. Mire Lili:
-Inkább hívd fel telefonon.
-Én? Nem is tudom a Mikulás számát.
-Tavaly még tudtad...
Szerintem a Mikulásos mobiltelefonnal buktuk be ezt a kérdést, amin hosszas csevelyt folytattam tényleg az öreggel, amikor is a P. gyereknek azt üzente, hogy csak akkor látogatja meg őket, ha igazán szófogadóak lesznek. ;-)
Szóval modern gyerekek. Ez abból is látszik, hogy amikor Sanyi kihúzta éjszakára a rootert a 220-ból, mert a szomszéd lopja a netünket, Lili mondta meg, hogy mit hová kell dugnom...:-DDDD
És amikor ezért megdicsértem, akkor jött a válasz:
-Hja, kis tudós vagyok. :-D
Az, kis tudós, csak írni nem fog megtanulni az életben, legalábbis most úgy tűnik. Zalán a 3 éves Lilihez képest Picasso, minden túlzás nélkül. Felismerhető halacskát, fejet rajzol. Ez a két témája van a művészetének egyébként: ha hengeres izét rajzol, akkor az halacska, ha fejet, akkor Sándorkornél. Aki A Barátja. Nagy A-val, nagy B-vel.
Amúgy meg gyagyákok, ahogy a mellékelt ábra is mutatja. :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése