Na szóval már megint az van, hogy lemaradok a krónikaírással, mint a borravaló. Ez frappáns volt ugye, sose hallottátok?;-)
Ahogy visszanéztem, legutóbb a logopédia-helyzet miatt morogtam. Nos, kérlek alássan, ez megoldódott. Igaz, hogy a kirendelt Scsipovicsné Sipos Krisztina ( nem is így hívják, forrás 2 perctől.)) csak januártól vállalta, de vannak nekünk nagyon kedves ismerőseink, és rövid időn belül két szakember elérhetőségét is megkaptuk. Az első megkérdezett el is vállalta Lilit, úgyhogy szerdánként az ő Panna barátnőjével karöltve járnak "r"-t gyakorolni. Igen, r-t. Mert az újabb logopédus szerint is csak az a problémás hang, bár ő egyetértett velem abban, hogy valóban renyhén artikulál a lány, de ez a gyakorlatok hatására úgyis "feszesedni" fog.
És úszni is jár, Jony (ejtsd dzsoni) bácsihoz. (Ma láttam leírva az anyakönyvezett nevét, jobb a dzsoni.....-))))
Természetesen a logopédiától és az úszástól is szorong, többnyire pityeregve megy be, de hosszas tanakodás után arra jutottunk, hogy logopédushoz mindenképpen kell járnia, ez nem kívánságműsor. Az úszásból meg azért nem engedünk, mert ha már bent van, akkor jól érzi magát és élvezi (minden új dologgal így van egyébként), másrészt viszont valamikor meg kell tanulnia, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben nem feltétlen 100%-os lelkesedéssel vesz részt, ellenben attól, hogy nincs hozzá kedve, meg kell csinálni - gondolunk itt elsősorban az iskolára. Harmadrészt kudarcot vallottunk azzal, hogy a tüdőnket kibeszélve próbáljuk oldani az új helyzetektől való szorongását, úgyhogy most némiképp sokkterápiára váltottunk, és kitesszük újabb és újabb helyzeteknek, hátha "beleszokik", és nem fog ennyire szorongani mindentől.
Egyébként totál bipoláris a gyerek, mert kifelé menet le kell lőni, úgy fel van dobva....:-))) Úgyhogy csak mérsékelten vagyok hajlandó aggódni miatta. Én is ilyen voltam egyébként, kinőttem. :-) Más tészta lenne, ha folyamatosan és végig a sarokban ülne, de pl. az úszástól az edzés megkezdéséig fosik - saját bevallása szerint attól, hogy Jony bácsi rászól, hogy valamit nem csinál jól. Megbeszéltük, hogy Jony bácsi azért van ott, hogy tanítsa, ő meg azért, hogy gyakorolja, és semmi probléma nincs azzal, ha valami nem megy elsőre, próbálgassa, és egyszer sikerülni fog. :-) Tegnap dobálták őket a vízbe, Lili az első csobbanás után elsunnyogott, és nem állt be többé a sorba, mert nem jött be neki. Kíváncsi voltam, ma is lecsalja-e a dolgot, de ma csúszdáról zúgtak a vízbe, és önszántából többször is ment, és láthatóan piszkosul élvezte. :-)
Kistök meg.. Jaj, hát F.I.Ú. Jövő héten 3 éves, annak minden bájával és kínjával együtt. Imádnivaló apafüggő, csajozós, nagydumás pocok, a nővére szeme fénye. :-)) Természetesen úszni akar járni - elvileg tavasszal jöhet majd, bár szerintem még kicsi ahhoz, hogy megértse, hogy mit akarnak tőle. Tegnap meguntam a több hetes nyígást, és vettem Lilinek egy peonzát - persze neki is kellett. Majdnem olyan ügyes vele, mint Lili:-)))
Egyébként az óvodának jár egy hatalmas halleluja, hihetetlen módon szeret oda járni. A múltkor találkoztunk a bölcsődei gondozónőjével, a nyakamba kapaszkodva rá se nézett, és amikor elment, azt kérdezgette, hogy "ugye nem megyek bölcsibe?". No comment. De mindegy is, elmúlt végre, itt most tényleg jó neki. Vannak barátai, szereti az óvónőket, akik tényleg lelkesen terelgetik őket. Csak egy adalék: Lilit viszem a csoportba, óvónők ülnek az asztaluknál, beszélgetnek, adminisztrálnak MINDIG. Zalánéknál óvónénit a szőnyegen ülve találom, közöttük, mesél, játszanak, mondókáznak, énekelnek MINDIG.
Amúgy Lilinél talpraesettebb, vagányabb - na persze második gyerek, és így edzettebb - nem hiszem, hogy nála lesz ilyen szorongós gondunk. :-)
Én meg...Bah....Kb. 15-20 NŐvel dolgozom együtt. Egy darab pasas nincs az osztályon, és ez rohadtul meglátszik, ösztrogéntúltengés van:-). Nálam most pénteken telt be a pohár, úgyhogy minden pozitív hozadék ellenére (5 percre vagyok az ovitól, iskolától; én bírom az új főnökömet, ellenben az osztály jelentős hányadával, akik rosszul értelmezett lojalitásból csípőből utálják...)úgy döntöttem, hogy keresek másik állást. Valljuk be, nagyobb kihívásoknak is eleget tudok tenni, mint, ami a hivatalos munkaköröm most, másrészt a fizetésem is egy vicc, bár már annak is örülni kell, hogy van. De leginkább a légkört utálom.
Kb. úgy képzeljétek el, hogy reggel felkel a kolléganő, megélesíti a körmeit, majd egy vitriolfiltert leforráz és megissza. Utána eszik egy kis epés joghurtot, lezuhanyzik ellenkezésben, és fúj magára sértődöttségből bőven. Na és persze van, aki mindehhez alkatilag egy közönséges bunkó, az a kedvencem.Meg az inkompetens bunkók. Némelyiket még a klimax is színesíti, szóval gyönyörű. Egy felüdülés oda bemenni.
Szóval jótanács: soha ne dolgozz csak nőkkel. Soha. Kell legalább egy pasi, aki előtt nőnek, és nem hisztériás picsának kell látszani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése