Darwin beájulna

Utál az anyám. Ugyanis köztudottan csak annak viszünk zenélő gyerekjátékot, akit utálunk. :-D
Nekik nem volt elég a szülinapi bébitaxi, ami kb. 6 különböző helyen 15 különböző hang kiadására alkalmas, karácsonyra megvették Zalánnak a kacsát. A kacsa vélhetően a kínai fröccsöntőipar egyik remeke; egy madzaggal tudja a gyerek maga után húzni, természetesen van érzékelője, amitől a kerék 1 milliméteres mozdulatára zenélni kezd és nyitogatja a csőrét. Eddig rendben is lenne, az igazi csavar most jön. A hátán van 3 gomb, amivel kiskorú gyermek azt tudja szabályozni, hogy a közismert kínai cincogódalocska milyen állathang kíséretében hangozzék el. A választék: kutyaugatás, madárcsicsergés és békabrekegés. Tehát hápogás nincs. Így tanítsd meg a gyereknek, hogy"mit csinál a kacsaaaaa?". Kissé tanácstalan lesz. :-D

Szolgálati közlemény

A receptes blog időről időre frissül, csak itt valamiért megállt vele az idő, és azt mutatja, hogy két hónapja nincs bejegyzés. Pedig de. A probléma megoldásán dolgozom, egyelőre halvány lila gőzöm nincs, hogy mi okozza.

Jelmezbál

Farsang lesz az oviban, Lilinek már adagolom a jelmezkérdést. Igaz, még van addig egy hónap, de mostanában olyan rugalmatlan és elutasító az új és ismeretlen dolgokkal szemben, mint egy 70 éves.
Most már tisztáztuk, hogy ő is vesz fel jelmezt, sőt kijelentette, hogy a "szép ruháját" veszi fel. Ez egy rózsaszín selyemruha, olyan igazi királylányos. Próbáljuk meggyőzni arról, hogy ez még magában kevés, majd csinálunk koronát és lesz királylány, vagy ilyesmi. Sanyi tegnap felvetette neki, hogy készítsünk szárnyakat, meg varázspálcát és tündérke lesz. Lili éllénken tiltakozott:
-Nem akarok szárnyakat, mert akkor el fogok szállni. :-D

Zalán tuti porszívóügynöknek öltözne. Napok óta csak a porszívóval játszik egész nap, ma már zúg is hozzá. :-)

Ez volt legfelül

Minden anya tudja, hogy a gyereknek van "játszós" ruhája, meg ovis ruhája, meg kimenős ruhája. Kábé. Kimenős ruhában nem visszük homokozni általában, de oviba se visszük bokalengős, filctollpecsétes melegítőben.Ellenben utóbbi vészhelyzetre itthonra még jó. Na, ezt nem érti az uram, egyébként nevezett gyermekek atyja. Reggel öltözteti a gyereket, általában heti egyszer mellényúl: bokalengős gatya, kinyúlt póló vagy szöszös harisnya kerül a lányra. Jelzem nem jó, hát nem látja, hogy némiképp viseltes? Válasz: ez volt felül. :-S Ettől a kifogástól támad kedvem visítani (néha szoktam is), és még meg tudja fejelni: miért rakom oda?! Nos, ha nem a lakásunk, hanem a gardrób lenne 43 nm, akkor tuti külön raknám. Így két út van előttem (melyiken induljak? stb) öltöztetek, vagy korrigálok. Vagy kiteszem a ruhát előre. ;-)
Jelzem férj sem sokat gondolkodik, hogy amit felvesz, az itthoni póló-e vagy a jobb fajták közül való.
Igen, ilyen problémáim vannak. :-D (Vagy legalábbis a problémáimnak ez a szegmense az, ami a széles nyilvánosság elé tárható.)

Vajas

Lilinek nem megy az r hang, klasszikus módon j-vel helyettesíti. Ez okozott ma reggel derültséget.
Láttam valamit a fülében, megnéztem, mondom neki: varas, biztos kikapartad véletlenül.
Apja kérdi: vajas? (Mármint belekente a reggelit? Szokta...)
Mire Lili felháborodik:
-Nem vajas, hanem vajas!

Hétköznap

Újra hétköznap van. Lili végre ment oviba - mielőtt bárki felháborodna, nem nekem végre, neki ;-). Nagyon várta már, hogy újra együtt lehessen a barátnőivel, különös tekintettel Csengére, Lillára és Eszterre. Ráfért, itthon sokszor unatkozott, Zalán huzamos időre nem pálya még neki játszótársként.
Zalán egyelőre élvezi, hogy megint egyke délutánig, semmi nyígás, nyüglődés, hiszti nem volt. Eszik, alszik, játszik. Na persze nem bízom el magam. Gondolom most kihasználja, hogy senki nem veszi el tőle a játékot, nem kell túlkiabálnia senkit, aztán majd unatkozni kezd.
Egyébként irtó féltékenyek lettek egymásra. Lili azonnal utánozza Zalánt, amint valamiért megdicsérem az öccsét, vagy nevetek valamin, amit csinált. Hogy őt is. Pedig esküszöm nem egy elhanyagolt gyerek, hiába Hamupipőkének tartja magát egy ideje :-D. Zalán más eszközökhöz nyúl: kitúrja Lilit az ölemből, elveszi a mesekönyvet, ha Lilinek olvasok, elhúzza a ruhájánál fogva, időnként oda is csap. Különösebben nem foglalkozom az üggyel, gondolom előbb-utóbb elhagyják ezt is. Nem a másik ellen szól ez, mert egymást továbbra is nagyon szeretik, össze nem vesznek semmin, csak rajtam :-).
Lili újabban mindent hasonlít valamihez. Hogy ennek olyan színe van, mint annak, hogy amaz majdnem úgy hangzik, mint emez. Jókat derülünk azon, hogy bár ismeri az összes színt, a kékkel egyszerűen nem boldogul. Felismeri, csak a neve nem jut eszébe egyszerűen. Biztos Picasso volt előző életében és megártott a Kék Korszak :-D. Látványosan ügyesedik a rajzolásban, most már élvezi is. Mindig mesét kerekít a rajzai köré, de egyébként is folyamatosan történeteket mesél játék közben- igazából csak magának, mert ha észreveszi, hogy figyeljük, akkor zavarba jön. Egyre inkább szerepjátékokat játszik, és babázik. Beléptünk a Barbie korszakba, így karácsony után öten vannak, de feni a fogát a négy muskétásra is. Minden nagyszülőnek és nagynéninek meg nekünk is megmutatta a katalógusban, finoman utalva arra, hogy szülinapja lesz hamarosan. :-D Miután megvolt élete első szülinapi bulija december végén Eszternél, így bejelentette, hogy ő is szeretne bulit tartani. Kezdődik. :-) Pár év, és el is küld bennünket itthonról.
Egyre többet fantáziál, sokszor hosszabb idő is eltelik, mire rájövök, hogy nem, vagy nem teljesen valós történetet mesél, a fele "hanta". :-)
Egyébként 10-ig számol, megszámol bármit, felismeri a L (Lili) és A (anya) betűket, illetve a nevét leírva. Az L és A betűt le is tudja írni.
Zalán egyre inkább ért minket és igyekszik magát megértetni. Folyamatosan mutatnivalója van, amit azonnal meg kell csodálnunk. A formabedobós játékot nagyon szereti, ill. a fa építőjátékkal is sokáig ellomol -két elemet már nagyon magabiztosan pakolt egymásra, és erre nagyon büszke. Szerencsére most már nem használja fegyverként a fakockákat, pár hete még elég sűrűn fejen dobott vele:-) Karácsonyra kapott egy cölöpkalapálós játékot , veri piszkosul. De nem hülyéből van, mert néha poénból a saját fejét ütögeti a kis kalapáccsal, de ezt nagyon finoman teszi. :-D
Egyébként is folyamatosan tesztel bennünket, próbálgatja, hogy mi a reakciónk arra, amit csinál.
Egyre többet utánoz mozdulatokat, hangokat; segít a hétköznapi, általa ismert dolgokban: öltözködésben, söpröget, felmos, hozza az etetőszék tálcáját, tereget. :-) A tárgyakat már játékból is rendeltetésszerűen használja: játékpohárból ivást imitál, a játék fésűvel fésülködik, és mindennel telefonál. :-) Meglepő módon ő szeret rajzolni, és a színeket is váltogatja firkálás közben. Nagyon szereti a zenét - bármilyet, azonnal táncol, tapsol, ha meghallja. Ha szeretne valamit, akkor előjátssza nekem. Pl. ha azt szeretné, hogy énekeljek, vagy zenéljek, akkor dudorászik.
Imád bújócskázni, leginkább velem, élvezi, hogy előkerülök. Egyébként is nagyon anyás. Továbbra is barátságos, de idegen most már nem tudná elvinni egy mukkanás nélkül -mint nyáron.
Nem nagyon csípi, ha valamit nem engedünk neki, vagy leszidjuk, rögtön görbül a szája, de gondolom súlyosabb lelki trauma nélkül meg fogja ezt úszni. :-)
A legjobban a halandzsát élvezzük: hosszú-hosszú perceken keresztül képes gesztikulálva, intonálva, hangsúlyozva szövegelni.
Személyes kedvencem a ürdés utáni szertartás azon része, amikor "kiszökik" a fürdőből meztelenül, és berohan a szobába. Én kiabálok, hogy "pucéééér maraton", ő meg férfiasan a levegőbe öklöz, hogy "ez az!!!". :-D

BUÉK

Karácsony képekben

Boldog Karácsonyt!

Minden kedves barátunknak és ismerősünknek boldog karácsonyt kívánunk.

Elvan a gyerek

Fogok kapni a pofámra....
10 perce keresem a hatodik rénszarvast az nlc.hu adventi játékán, és nem tűnt fel a csend. Ha Zalán 2 perce nem jelent meg egy méteres körzetemben,vagy nem kiabál, hogy "anaaaaa", annak minimum gyanúsnak kell lennie.
Szóval mikor észbe kaptam, egy halom letépett matrica között találtam, amit Lili hosszú évek munkájával ragasztott az ajtóra, és közben a játék pénztárgéppel olvasta le a vonalkódokat a matricacafatokról. 14 hónaposan.


Update:mire ezt megírtam, letépte a vonalkódolvasót a pénztárgépről... :-(

Vacsora

Á, én nem vagyok már éhes, nem kérek vacsorát -mondta Lili.
Majd megevett négy padlizsánkrémes pirítóst.
Mi lett volna, ha éhes?

Szomorú vasárnap

...száz fehér virággal, vártalak kedvesem templomi imával ...
Na, jó, azért ennyire mégsem dráma a helyzet:-D, de kissé szomorúra sikeredett ez a Mikulás-reggel.
Az aprónép ébredés után megtalálta a cipők környékén az ajándékát, volt nagy öröm. Este meg kínlódás, mert Zalán elaludt hétkor, viszont felkelt fél nyolckor és jó fél 10-ig csak énekelgetett, szórakozott. Már azt hittük soha nem tudjuk elővarázsolni a csomagokat, mert hamarabb elalszunk, mint a gyerek:-D.
Igazából ez az első év, amikor Lilin látom, hogy érdekli, élvezi a felhajtást. Meg egyértelműen beveszi a mesét. Mondtuk, hogy a Mikulás olyan kicsire varázsolja magát, hogy befér a kulcslyukon, mire konstatálta, hogy az oviban viszont olyan Mikulás volt, aki nem tud varázsolni, ezért jár ő az ovikba, nem pedig az ajándékokat hordja éjszaka. :-D
Lili szerette volna megnézni a Hamupipőkét, amit most kapott, megnéztük. Nem tudom mire számított, de teljesen letört attól, ahogy Hamupipőkével bántak a mesében. Amikor a nővérek letépték róla a báli ruhát, majdnem sírt, és egyfolytában azt kérdezgette, hogy mikor lesz már vége. Őszintén szólva valahol igaza van, tényleg nincs arányban egymással a rossz és a jó, ami éri Hamupipőt a filmben, egy négy éves magasról letojja, hogy a herceg őt választja. :-D Úgyhogy nagy gyorsan megnéztük a második részét is, ami már a szokásos ezredfordulós Disney-s cukormázzal van leöntve, csillog-villog, énekelnek-táncolnak, kis konfliktusok, csipetnyi dráma. És ezzel helyre is állt kismókus lelkivilága. Neki EZ a Hamupipőke. Amikor hercegnő, és szép ruhája van, és énekel-táncol, nem pedig a cselédsorba taszajtott, pszichikailag bántalmazott árváé. :-) Neki az egerek bohóckodása, a jótündér, meg a herceg nem tudja ellensúlyozni az egy órás "szívatást".
Úgyhogy mi az eredeti Hamupipőkét egyelőre jegeljük, nézzük helyette a szirupos folytatást.Ez utóbbit egyébként karácsonyra táraztuk be, a harmadik résszel együtt. De azt inkább megnézem, mielőtt odaadjuk neki, mert a fülszöveg szerint valami olyanról szól, hogy a mostoha elvarázsol mindenkit és Hamupipő újra cseléd lesz... :-S Hiányzik itt, hogy karácsonykor is depis legyen :-)

Étlap

Hazajött oviból Lili, feltettem neki a klasszikus kérdést:
-Mi volt az ebéd?
Mire ránéz a pólóját"díszítő" foltokra, elgondolkodik, és rábök egyre:
-Paradicsomos káposzta....

Ügyesokosnagyfiam, ügyesokosnagylányom

Zalán villámsebességgel fejlődik. Ennek a korosztálynak ez a specialitása, de mégis időnként a szám is tátva marad, amikor bemutatja egy-egy új tudományát. Egy hónapig csak tolta a bébitaxit, de ma előzetes figyelmeztetés nélkül ráült, és szabályosan kigurult vele a konyhába. :-D
Aztán a formabedobós játékból eddig "csak" a hengereket tuszkolta nagy elánnal a megfelelő lyukba, de pár perce láttam, hogy már az összes forma helyét megtalálja, max. kicsit forgatni kell neki segíteni.

Közben kiderült, hogy Lili tud rajzolni, csak sumákol. Itthon max. "krumplikat" rajzol, de az ovis faliújságra egy tökéletesen korrekt családrajza volt kitűzve. Volt rajta négy emberszerű figura, volt fejük, abban szemük-szájuk, kezeik, lábaik. Büdösbanya:-).

Sékszpír,vagy amit akartok

Zalán hipersebességgel száguld a szavak sztrádáján( magyar szak, kérem, magyar szak;-)). Ma reggeli behozta Lili babáját, és magabiztosan közölte, hogy Bogyó. És valóban úgy hívják. Aztán az orrom alá nyomta az üvegét, hogy tea. Mondjuk víz volt benne, de ez igazán mellékes most. :-)

Sanyival van egy játéka. Vigyorogva néz az apja szemébe, és röhögve kijelenti: aaanya. Sanyi szuggerálja: apa. Mire Zalán ismét csak vigyorogva: aaanya. Így elbeszélgetnek hosszú percekig, és mikor az apja már feladja, akkor Zalán kitűnő időzítéssel közli, hogy apa. Erre az apja újult erővel megpróbálja kicsikarni belőle az ismétlést, amire kisfiam teliszájas vigyorral kísért anyázással reagál. Cseppet sem szórakozik az apjával, dehogy. ;-)

Lili várja a Mikulást. Az oviba pénteken jön, de ha megveszek se értem, hogy miért kell ehhez egyenruhában menni. Már tavaly kínom volt, hogy egy 3 éves gyerekre fekete szoknyát-fehér blúzt kell adnom március 15-én, de azt végképp nem értem, hogy a Mikulás elé miért csak ilyen öltözetben lehet járulni. :-S Mindegy, "több dolgok vannak földön és egen Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes", hogy stílszerű legyek. Nem ez lesz az a dolog, amiért polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményezek. :-)

Eltűnt Lili pónija az oviban, aztán előkerült. Ennek kapcsán hallgattam meg egy anyukától, hogy az ő lánya is nyíg "ezért az undorító lóért", (országomat egy lóért, ugye, ha már Shakespeare:-D) de ő elvből nem vesz ilyet, mert "ennek semmi köze a valósághoz". Visszanyeltem, hogy akkor vegyen neki preparált hörcsögöt, az egész valósághű; de tudjuk, hogy újabban jólnevelt vagyok.
Meg hát mi is felnőttünk kicsipóni és Barbie baba nélkül - érvelt tovább. Ilyenkor mindig állati jókat röhögök magamban,mert egyrészt nem értem miért és miről akar meggyőzni, másrészt kutyául bírom azokat a szülőket, akik a saját gyerekkoruk javított kiadását kívánják újrajátszatni a gyerekükkel. Nincs dvd, csak diafilm, nincs Bartos Erika és társai, a mesefigurás magazinokat elégetné, mert bezzeg a Dörmögő Dömötör:-D.
Én meg hiszem, hogy van gyermekirodalom (az egyébként zseniális) Marék Veronikán túl is, Thomas ugyanannyira kedves figura, mint Mazsola, és egy percig sem bánom, hogy az én lányom már játszhat kedves arcú Götz és Chou-chou babákkal, ellenben az én gyerekkorom enyhén pszichopata tekintetű darabjaival. Amúgy a mi gyerekkorunkban is voltak iszonyatok, pl. örök traumaként él bennem a Varjúdombi mesék. :-)
Ezek a szülők -persze tagadhatatlanul jó szándékkal - megveszik a gyereknek, amire ők vágytak, és közben elvből ugyanazt teszik a gyerekeikkel, amit velük a szüleik: figyelmen kívül hagyják a vágyaikat.
Természetes, hogy válogatnunk kell a gyerek helyett, mert ő még nem tudja eldönteni, hogy mi az érték és mi a szenny, de nem hiszem, hogy minden új dolog szar, és csak 20-30 évvel ezelőtt teremtődtek értékek. Persze, nekem is vannak heppjeim, pl. nálunk nincs Cartoon Network, csak Minimax; Hannah Montanát Lili felismeri bárhol és kommentálja: ez még nem nekem való:-D. És már magától elkapcsol a Disney (igen, igen, fúj) csatornáról, amint feltűnik a képernyőn.