Vidámak és nem vidámak

Valaki írta a Facebookon, hogy Lili szerelmi sztorija tiszta szappanopera. Pláne, hogy tegnap kiderült, hogy kizárólag a féltékenységből eredő női ármány próbált konkolyt vetni gyermekem virágzó szerelmi életébe. :-) Szó nincs arról, hogy Kende más nőt akarna, sőt kifejezetten bosszantja a "másik nő" nyomulása. :-) Állítólag még meg is verte, csak hagyja békén, de az ifjú hölgy erőszakos, nem adja fel. :-)Egyébként tényleg az. A múltkor szanaszét dobálta a homokot és kavicsot a játszótéren, vüdürszámra borította a kavicsot ahomozóba meg a járdára; megkértem, hogy ne tegye, vagy négyszer. De ő akkor is, és majd rámborítja. :-O 5 éves. Mondtam: nem baj, akkor majd ha befejezte, hozok neki egy seprőt, hogy összetakarítsa, amit szétdobált, hogy más ne essen hasra benne. Akkor majd széttöri rajtam a seprőt. :-O Ritkán verek gyereket, másét soha, de most lett volna igény. Azt hiszem azt javasoltam neki, hogy húzzon el a játszótér másik végébe, ne várja meg, hogy felálljak.
Aztán meg némi kisebbségi konfliktusba is belekeverte Lilit, amikor bőszen "büdöscigányozásra" buzdította a játszótéren, az én hülye gyerekem meg nem is tudta, hogy mit mond, buzgón szajkózta.
Szívem szerint konkrétan eltiltanám ettől a kislánytól egyébként, mert semmi pozitívumot nem kap tőle, de Lili nem elég bunkó ahhoz, hogy elküldje a pitlibe, amikor a kis despota vele akar "barátkozni". És kedves anyukája is marhára tudja egrecíroztatni Zalánt, amikor véletlenül a nagy lapátolásban lehomokozza a másodszülöttjét, de a lánya cigányozását annyival kommentálja, hogy "miért, nem azok? fáj nekik az igazság?". Persze nem face to face, nekem suttogva, amikor megérkezett a 2 méteres férje is hátvédként. Kösz.

Na, és vidámabb dolgok: Zalán nappalra teljesen szobatiszta lett, alvásidőben sincs pelus, és minden előzetes várakozás ellenére gyönyörű sugárban pisili le a fákat. :-)

Pozitív

Annyit rinyáltam mostanában errefelé, hogy most csupa pozitív dolgot fogok mondani.

Pozitív 1: Egyre nyilvánvalóbb, hogy eljön az a pillanat, amikor vitustáncot járhatok az utolsó pár darab pelenka elégett teteme felett. Zalán ugyanis szinte szobatiszta nappalra, mióta a bölcsiben is hajlandóak belátni. Magyarán ha nincs rajta pelenka, akkor nem pisil bele. Ezzel egyidejűleg - állítólag - 180 fokos fordulatot vett bent, kinyílt, dumál, rosszalkodik, eddig meg ő töltötte be a csendes, szemlélődő gyerek pozícióját. (Miután ma pozitív nap van, nem teszem hozzá, hogy talán máshogy állnak hozzá...) Egyébként van ám jelszó is a pisivészhelyzetre. Nem, nem kék kód; siskamáté. :-) Siskamáté a csoport nagyfiúja, ő lett legelőször szobatiszta, a kód a "wc-be pisilek, mint Siskamáté"-ból rövidült.

Pozitív 2: Lili átesett az 5 éves státuszvizsgálathoz szükséges minden fingatáson, hős volt, de tényleg. Bár "komolyan mondja", hogy "undorító volt", amikor a lámpát"a szemébe nyomták" a látásvizsgálaton, és "tökre" folyt a könnye. Mostanában a "komolyan mondom" a szlogenje. :-)

Pozitív 3: Ma megvolt ez első komoly beszélgetésünk Lilivel a férfi-női kapcsolatokról, a hűség kérdéséről, és fel kellett világosítanom, hogy vannak szarkavaró nők (aka fapina) akik imádnak belerondítani működő kapcsolatokba. :-D Nem röhög, én se röhögtem. :-))
Van egy állati erőszakos, nyomulós, packáztatós kislány a csoportban, akit gyakorlatilag megleckéztetni se nagyon mernek a többiek, mert rögtön beárulja őket, és még ők kapnak büntetést. Pozitív vagyok, nem kommentálom. ;-) Most ez a leányzó azt találta mondani az én lányomnak, hogy A. Kende nagycsoportos már nem a Lili szerelme, hanem az övé. És ez elsőszülöttemnek olyan rosszul esett, hogy könnyeit nyeldesve mesélte a történetet. Meg kellett a szívnek szakadni, komolyan mondom. :-) És mivel elvette tőle a csábító Kendét, így ő úgy döntött, hogy Rafiba lesz szerelmes. Vagy P. Botondba, aki mindig megsimogatja őt. (Kiscsoportban konkrétan verte, de úgy látszik 3 év alatt sokat fejlődött az udvarlási technikája.)
De láttam, hogy ez olyan édes hoteles (nézem és?!:-D) megoldás. Elvitték a paliját, így ő most kénytelen mást választani, de csak a régi kéne.
Úgyhogy letisztáztuk, hogy attól, hogy egy lány azt mondja, hogy az ő szerelme már nem az ő szerelme, az lehet simán csak gonoszkodás is, amivel meg akarja őt bántani, mert irigykedik rá. Az lesz a legjobb, ha magát Kendét kérdezi meg, hogy lecserélte-e ő az új nőre, vagy nem. Illetve felajánlottam, hogy megkérdem én Kende anyukáját erről a nagy drámáról, ő is hozzám fordult, amikor Lili miatt szakítottak a fiatalok. :-)) De Lili szeretné ezt maga intézni. És azzal aludt el, hogy adott kislány hazudik és gonosz, mint a mostoha a Hamupipőkében. Ez van. :-)
És még mondja valaki, hogy a gyerekeknek nincsenek érzelmeik...

Eredmény

Na, az megvolt anélkül, hogy megbeszéltük volna, hogy
1.ők nem is értik, hogy nekünk mi bajunk van, mert
2. ők semmiben sem érzik magukat hibásnak. Mindkettő szó szerint elhangzott.
Mikor hétfőn kijött belőlem az állat, érdekes módon Marika kedd reggeltől sokkal kommunikatívabb lett, a gyerekkel nem közölte, hogy nem érdekelsz, hanem hallottam, hogy tőle telhető módon megpróbálta megnyugtatni. Sőt levették a Zalánról a pelenkát, mert milyen ügyes. És Zalán se üvölt azóta. Ezt azzal magyarázták, hogy Zalán keddtől 360 (Sic!!!!) fordulatot vett, pedig ők nem állnak máshogy hozzá, de sokkal nyitottabb, kommunikatívabb lett 24 óra alatt. Ismerem a gyereket, láttam már különféle helyzetekben, tudom, hogy mindenkihez úgy viszonyul, ahogy hozzá viszonyulnak.
Egyébként az tök természetes, hogy a saját gondozónőjét a gyerek jobban szereti. Az igen, de az nem, hogy a másik láttan 3 hónap bölcsibejárás után ordítani kezd. Ja, hát, hogy a gyerek miket idézget otthon Marikától, arra közölte: én ilyen vagyok. :-O Én meg ilyen, bazzeg...
Magyarán meg akarták magyarázni, hogy ők mintértékűen viselkednek, ha nem, abban mindig más a hibás, a vezetőnő és védőnő, sőt a háziorvosunk is belekeveredett a történetbe, mert mindenki hibás, csak ők nem. Nem ők egrecíroztatnak minket, hanem a vezetőnő a hülye, vagy a háziorvos nem tud megfelelő igazolást kiadni. És mi túlreagálunk dolgokat, mondták elnéző mosollyal. Meg ha problémánk van, beszéljünk meg, hát vagyunk olyan viszonyban. És hát nyugodtan veszekedhetünk is akár. Mert persze ők nem hibásak.
Én csak röhögtem, leszarom. Annyit remélem levettek a történetből, hogy nem fogok mindent szó nélkül hagyni.

Túsztárgyalás

Nos, tegnap kissé zaklatottan sikerült Zsuzsa tudomására hozni, hogy mennyire tele van a hócipőm Marikával. Ő megdöbbent, de leadta Marikának a drótot, aki ma reggel kissé ugyan sértődötten, de mondta, hogy hallja gondunk van, üljünk le, beszéljük meg. Majd kimérten megkérdezte, hogy óhajtom-e, hogy a vezetőnő ott legyen, ill. ő ragaszkodik a férjemhez. És ne várjunk ezzel, beszéljük meg. Gondolom azt hiszi, hogy kizárólag a pénteki-hétfői dolgokról van szó, ezért nem akar várni, talán nem sejti, hogy ezt hónapok munkájával érte el. Meg gondolom most magyarázná a bizonyítványát, hoyg neki volt igaza, és mi reagáltuk túl, holott az tényleg csak az utolsó csepp volt a pohárban. Megmondom őszintén semmi eredményt nem várok ettől, igazán neki a személyisége és a stílusa az, ami nekem nem szimpatikus, ezen meg nem fog változtatni, pláne nem ötvenakárhány évesen. Igazából most kristályosodott ki az, hogy Marika tőlem csak megőrzésre veszi át a gyereket, amíg nem jön Zsuzsa, bármit mondok, azt úgy veszi, hogy Zsuzsának üzenem, bármit kérek, majd megmondja Zsuzsának. Ennyi a reakciója. Semmit nem mond a gyerekemről, ha ő van délután fogalmam sincs arról, hogy mi történt vele egész nap, max. kérdésre annyit bök oda, hogy "nem volt vele semmi". Illetve ha mond valamit, az kizárólag negatívum. Soha, semmi pozítvumot nem mondott még Zalánról, és ez tegnap esett le. És a gyereknek sincs pozitív élménye vele kapcsolatban. Az, hogy nekem szarul esik sok dolog, amit mond, az egy, de hogy a gyerek -talán - tart tőle, mert üvölt, ha meglátja, és nem akar ott maradni, az már több kettőnél. És az meg végképp, hogy ezért kvázi a gyereket hibáztatja, holott ő a felnőtt, az ő gondjaira bíztam, neki kellene mindent megtenni, hogy elfogadtassa magát Zalánnal. De semmit nem tesz ezért, sőt gyakorlatilag képes zokon venni egy 2 éves elutasítását, és megsértődni rá. Másrészt, ami mindig is problémás volt nekem, az a kommunikációja. De arra nem én fogom megtanítani ötvenegynéhány évesen, ez biztos. Ő már így marad. A pénteki és tegnapi akciója meg azért esett kifejezetten szarul, mert a nagyon-nagyon sok előzmény után már nem szimplán kommunikációs hibaként, hanem egyértelmű támadásként értékeltem. De megint mondom: nekem nem feladatom őt megérteni, nem tisztem feltárni annak az okait, hogy miért viselkedik így a gyerekemmel. Egyértelműen az ő hibája, hogy a gyerek nem fogadta a bizalmába, sőt mi sem szívesen bízzuk rá a gyerekünket. Első perctől az a benyomásunk vele, hogy Zalán szempontjából ő csak ott van, őrzi, "nem az ő gyereke", ő kívül áll a Zalán-Zsuzsa-mi kapcsolaton. Csak akkor ne várja el, hogy bizonyos helyzetekben pedig ne úgy kezeljük, mint egy kívülállót, és ne vegyük extrán zokon, ha pl. kitiltja a bölcsiből a gyereket. Zsuzsának elmondtam azt is, hogy igen, kurva zokon vettük azt is, hogy TALÁN TETVES diagnózissal kitiltották a gyereket a bölcsődéből, és nekem kellett az ellenkezőjét bizonyítanom, és az pl. 2 nap szabadságomba került. Mint kiderült, ez a vezetőnő sara volt, mert ők Adélkával azt mondták, hogy nem tetves Zalán, a vezetőnő megnézte és közölte, hogy de. Erre csak annyit kérdeztem, hogy ebben az esetben akkor ezt így kellett volna kommunikálni. Nem úgy, hogy AZONNAL vigyem el, és pénteken ne is hozzam, és hétfőn is csak igazolással, hanem úgy, hogy TALÁN tetves, mutassam meg orvosnak, hozzak igazolást, és ha minden oké, akkor persze jöhet reggel. Vagy akár azonnal is visszavihetem, ha megnézi az orvos. Erre persze megint nincs érdemi válasz. Amúgy mondom, semmi eredményt nem várok ettől a beszélgetéstől, igazából csak a feszültség jött ki belőlem, de természetesen leülünk. Mert ne az legyen, hogy ők meg akarták beszélni, és mi álltunk ellen. Meg igenis vegyék tudomásul, hogy nem lehet bármit, és pláne nem lehet bármilyen hangnemben és hangsúllyal kommunikálni. Könyörgöm, fogják már fel, hogy az ember a gyerekét bízná rájuk, nem a libákat kell őrizniük napszámban. Tényleg ezt érzem, hogy ő nem együttműködik, hanem harcol ellenünk, velünk az irányításért. Ez nem nagyon nem helyénvaló. Nem külsőségekben kell behozni az otthont, nem az alvósállatkától, meg a cumitól lesz a gyereknek biztonságérzete, hanem attól, hogy biztonságban érzi magát. És az nem az én kudarcom, hogy az egyik gondozónőt teljes mellszélességgel elfogadta Zalán, a másiktól üvölt. És nem első perctől, hanem 3-4 hónapnyi bölcsődébe járás után... Azért ezen Marikának dolgozni kellett. A gyerek meg kicsi, és nem hülye. Valamit akkor is érez, amit mi is. És nem azért bizalmatlan vele a gyerek, mert rajtam érzi netán, hanem én vagyok azért bizalmatlan Marikával, mert látom, hoyg a gyerekben zsigeri ellenállás van vele szemben.

Elég volt

Azt hiszem most jött el az a pillanat, amikor hivatalosan panaszt fogok tenni a gondozónőre. Ez már undorító, amit művel. Reggel Sanyi vitte be a gyereket, és Marika hepciáskodni kezdett, hogy ezt az igazolást ő ha akarja elfogadja, ha akarja nem. mert hogy nincs rajta, hogy mikor voltunk ott, nincs rajta, hogy mikortól jöhet a gyerek, és az van rajta, hogy FERTŐZŐ. Nem, az van rajta, hogy conjunctivitis, ami ugye attól is lehet, hogy "szakember" létére illatosított, nedvesített törlőkendővel törli meg a gyerek szemét. Plusz vajon mikor lehettünk orvosnál, ha pénteken délután ő dobta ki saját kezűleg Zalánt a bölcsiből azzal, hogy hétfőn reggel igazolás nélkül nem jöhet? Vagy netán finoman és úriasan igazolás hamisításával vádol? Nem érdekel az indok, nem érdekel az ok, most már tényleg elég.

Üzengetünk, üzengetünk

A múlt héten Zsuzsa ideadta Zalán "fejlődési füzetét", ami azt tartalmazza, hogy ők mit tapasztaltak, mióta oda jár. Új info nincs benne, maradjunk ennyiben.
Mondjuk azt nem értem, hogy miért fontos és kiemelendő tény az, hogy a szégyenérzete és a bűntudata kezd kialakulni. Merthogy ez így konkrétan benne van. Illetve lehet, hogy értem mit akar mondani, de ez így marha hülyén hangzik. Mindegy, nem is érdekel, megmondom őszintén. Elolvastam, egyértelműen érződik, hogy feladatot hajtott végre azzal, hogy megírta egy itiner alapján, ennyi.
Annak idején én kezdtem meg a füzetet azzal, hogy leírtam benne Zalán szokásait, fontosabb személyiségjegyeit, némi kezelési útmutatót. Most ismét írhattam bele, ha van valami változás azóta - mondták. Nos, én szép gyöngybetűkkel belekanyírottam, hogy a gyerek mindent elmond, ami a bölcsődében történik, sőt, ha valami frusztráció éri ott, akkor itthon kijátssza magából (erre visszatérek később, döbbenetes egyébként*). Továbbá, hogy itthon nincs rajta pelenka, és gyönyörűen szól, ha pisilnie kell. ;-)

* Na szóval. Zalán sokszor játssza el azt, ami a bölcsiben volt, és én sokat döbbenek. Azon például, hogy "Luca menjél inkább diszkóba". Kérdem ki mondta ezt? Hát Marika. Meg hogy "D.Janka szégyelld magadat", és "S.Máté viselkedjél". Ilyen szólamokat ismételget szinte vég nélkül. Egyszer sem hallom, hogy "XY ügyes voltál", "ZW nagyon jól viselkedtél".
De a mai játékkal végképp megdöbbentett. Lilivel azt játszották, hogy Zalán Zsuzsa, Lili pedig Melinda (a "technikai dolgozó" a csoportban, ő takarít, hordja a kaját nekik). Zalán vezényelte a játékot, öltöztették, etették, udvarra vitték a babákat, aztán én lettem Marika. Kérdeztem: mit csináljak? Zalán: mondjad, hogy viselkedjél!.... No comment? No, mert értelmetlen lenne. Azt se értené, hogy mi a bajom.

Lilihős

Mekkora se...popsi vagyok, nem is mondom, hogy Lili mekkora hős volt. Átesett az 5 éves státuszvizsgálathoz szükséges vérvételen, és egy nyikk nélkül tűrte. Mert egy hőskirálylány. :-) Felajánlottuk neki, hogy ne menjen oviba utána, apa úgyis szabin van, de menni akart. Naná, ő volt a nap hőse, mindenki megnézte a tűszúrás helyét. :-))

Doktor úr, engem tényleg üldöznek

Ma épp azon röhögtünk, hogy a legtöbb kollégára simán rá tudnánk húzni valami pszichiátriai diagnózist, de esküszöm tényleg nem vagyok paranoiás, engem ez a vén.... izé.... idős hölgy valóban szívat. :-DD
Ma mentem Zalánért, Marika trónolt a csoport közepén, fel se állt, úgy közölte, hogy Zalán szeme ébredéskor nagyon csipás volt, megtörölte törlőkendővel (!!! illatosított popsitörlőről beszélünk, bazzeg), de vigyük el orvoshoz, mert Ő IGAZOLÁS NÉLKÜL NEM ENGEDI VISSZA, NEKI IGAZOLÁS KELL. Kétszer mondta el ugyanezekkel a szavakkal, majd gyakorlatilag röhögve hozzátette, hogy már biztos nincs orvos, de igazolás nélkül nem jöhetünk hétfőn. Azt hiszem finoman rábasztam az ajtót, és rögtön hívtam a rendelőt, ahol helyettesítés volt, meg már rendelés vége, de megvártak minket, gyorsan átszaladtunk, és megnézték Zazát. Mondta a doktornő, hogy valóban piros és könnyes Zalán szeme, sanszos, hogy elindult valami fertőzés, kaptunk cseppet, igazolást, hétfőn mehetünk, ha nincs gáz. Anyuka egyébként is egészségügyis, meg nem hülye, fel tudja mérni. Köszi, van még, aki bízik bennem ;-).
Ezzel megint nem az a bajom, hogy jelzi, hogy ezt tapasztalta a gyereknél, sőt; hanem ez a stílus. Hogy ismét kitiltotta a bölcsiből a saját diagnózisa alapján.
Ha azt mondja, hogy ez van, vigyük már el, nehogy kötőhártyagyulladás legyen, akkor azt mondom, persze. De ez, hogy ő, mint élet és halál ura, nem engedi be igazolás nélkül....Ritka egy kompetenciazavaros nőszemély. Amúgy meg lehet örüljek, hogy nem hívott 3 órakor, hogy mánjelleggel menjek a gyerekért, várt fél négyig, amikor mentem egyébként is érte.