Á, én nem vagyok már éhes, nem kérek vacsorát -mondta Lili.
Majd megevett négy padlizsánkrémes pirítóst.
Mi lett volna, ha éhes?
2009. december 13., vasárnap
2009. december 6., vasárnap
Szomorú vasárnap
...száz fehér virággal, vártalak kedvesem templomi imával ...
Na, jó, azért ennyire mégsem dráma a helyzet:-D, de kissé szomorúra sikeredett ez a Mikulás-reggel.
Az aprónép ébredés után megtalálta a cipők környékén az ajándékát, volt nagy öröm. Este meg kínlódás, mert Zalán elaludt hétkor, viszont felkelt fél nyolckor és jó fél 10-ig csak énekelgetett, szórakozott. Már azt hittük soha nem tudjuk elővarázsolni a csomagokat, mert hamarabb elalszunk, mint a gyerek:-D.
Igazából ez az első év, amikor Lilin látom, hogy érdekli, élvezi a felhajtást. Meg egyértelműen beveszi a mesét. Mondtuk, hogy a Mikulás olyan kicsire varázsolja magát, hogy befér a kulcslyukon, mire konstatálta, hogy az oviban viszont olyan Mikulás volt, aki nem tud varázsolni, ezért jár ő az ovikba, nem pedig az ajándékokat hordja éjszaka. :-D
Lili szerette volna megnézni a Hamupipőkét, amit most kapott, megnéztük. Nem tudom mire számított, de teljesen letört attól, ahogy Hamupipőkével bántak a mesében. Amikor a nővérek letépték róla a báli ruhát, majdnem sírt, és egyfolytában azt kérdezgette, hogy mikor lesz már vége. Őszintén szólva valahol igaza van, tényleg nincs arányban egymással a rossz és a jó, ami éri Hamupipőt a filmben, egy négy éves magasról letojja, hogy a herceg őt választja. :-D Úgyhogy nagy gyorsan megnéztük a második részét is, ami már a szokásos ezredfordulós Disney-s cukormázzal van leöntve, csillog-villog, énekelnek-táncolnak, kis konfliktusok, csipetnyi dráma. És ezzel helyre is állt kismókus lelkivilága. Neki EZ a Hamupipőke. Amikor hercegnő, és szép ruhája van, és énekel-táncol, nem pedig a cselédsorba taszajtott, pszichikailag bántalmazott árváé. :-) Neki az egerek bohóckodása, a jótündér, meg a herceg nem tudja ellensúlyozni az egy órás "szívatást".
Úgyhogy mi az eredeti Hamupipőkét egyelőre jegeljük, nézzük helyette a szirupos folytatást.Ez utóbbit egyébként karácsonyra táraztuk be, a harmadik résszel együtt. De azt inkább megnézem, mielőtt odaadjuk neki, mert a fülszöveg szerint valami olyanról szól, hogy a mostoha elvarázsol mindenkit és Hamupipő újra cseléd lesz... :-S Hiányzik itt, hogy karácsonykor is depis legyen :-)
Na, jó, azért ennyire mégsem dráma a helyzet:-D, de kissé szomorúra sikeredett ez a Mikulás-reggel.
Az aprónép ébredés után megtalálta a cipők környékén az ajándékát, volt nagy öröm. Este meg kínlódás, mert Zalán elaludt hétkor, viszont felkelt fél nyolckor és jó fél 10-ig csak énekelgetett, szórakozott. Már azt hittük soha nem tudjuk elővarázsolni a csomagokat, mert hamarabb elalszunk, mint a gyerek:-D.
Igazából ez az első év, amikor Lilin látom, hogy érdekli, élvezi a felhajtást. Meg egyértelműen beveszi a mesét. Mondtuk, hogy a Mikulás olyan kicsire varázsolja magát, hogy befér a kulcslyukon, mire konstatálta, hogy az oviban viszont olyan Mikulás volt, aki nem tud varázsolni, ezért jár ő az ovikba, nem pedig az ajándékokat hordja éjszaka. :-D
Lili szerette volna megnézni a Hamupipőkét, amit most kapott, megnéztük. Nem tudom mire számított, de teljesen letört attól, ahogy Hamupipőkével bántak a mesében. Amikor a nővérek letépték róla a báli ruhát, majdnem sírt, és egyfolytában azt kérdezgette, hogy mikor lesz már vége. Őszintén szólva valahol igaza van, tényleg nincs arányban egymással a rossz és a jó, ami éri Hamupipőt a filmben, egy négy éves magasról letojja, hogy a herceg őt választja. :-D Úgyhogy nagy gyorsan megnéztük a második részét is, ami már a szokásos ezredfordulós Disney-s cukormázzal van leöntve, csillog-villog, énekelnek-táncolnak, kis konfliktusok, csipetnyi dráma. És ezzel helyre is állt kismókus lelkivilága. Neki EZ a Hamupipőke. Amikor hercegnő, és szép ruhája van, és énekel-táncol, nem pedig a cselédsorba taszajtott, pszichikailag bántalmazott árváé. :-) Neki az egerek bohóckodása, a jótündér, meg a herceg nem tudja ellensúlyozni az egy órás "szívatást".
Úgyhogy mi az eredeti Hamupipőkét egyelőre jegeljük, nézzük helyette a szirupos folytatást.Ez utóbbit egyébként karácsonyra táraztuk be, a harmadik résszel együtt. De azt inkább megnézem, mielőtt odaadjuk neki, mert a fülszöveg szerint valami olyanról szól, hogy a mostoha elvarázsol mindenkit és Hamupipő újra cseléd lesz... :-S Hiányzik itt, hogy karácsonykor is depis legyen :-)
2009. december 3., csütörtök
Étlap
Hazajött oviból Lili, feltettem neki a klasszikus kérdést:
-Mi volt az ebéd?
Mire ránéz a pólóját"díszítő" foltokra, elgondolkodik, és rábök egyre:
-Paradicsomos káposzta....
-Mi volt az ebéd?
Mire ránéz a pólóját"díszítő" foltokra, elgondolkodik, és rábök egyre:
-Paradicsomos káposzta....
Ügyesokosnagyfiam, ügyesokosnagylányom
Zalán villámsebességgel fejlődik. Ennek a korosztálynak ez a specialitása, de mégis időnként a szám is tátva marad, amikor bemutatja egy-egy új tudományát. Egy hónapig csak tolta a bébitaxit, de ma előzetes figyelmeztetés nélkül ráült, és szabályosan kigurult vele a konyhába. :-D
Aztán a formabedobós játékból eddig "csak" a hengereket tuszkolta nagy elánnal a megfelelő lyukba, de pár perce láttam, hogy már az összes forma helyét megtalálja, max. kicsit forgatni kell neki segíteni.
Közben kiderült, hogy Lili tud rajzolni, csak sumákol. Itthon max. "krumplikat" rajzol, de az ovis faliújságra egy tökéletesen korrekt családrajza volt kitűzve. Volt rajta négy emberszerű figura, volt fejük, abban szemük-szájuk, kezeik, lábaik. Büdösbanya:-).
Aztán a formabedobós játékból eddig "csak" a hengereket tuszkolta nagy elánnal a megfelelő lyukba, de pár perce láttam, hogy már az összes forma helyét megtalálja, max. kicsit forgatni kell neki segíteni.
Közben kiderült, hogy Lili tud rajzolni, csak sumákol. Itthon max. "krumplikat" rajzol, de az ovis faliújságra egy tökéletesen korrekt családrajza volt kitűzve. Volt rajta négy emberszerű figura, volt fejük, abban szemük-szájuk, kezeik, lábaik. Büdösbanya:-).
2009. december 2., szerda
Sékszpír,vagy amit akartok
Zalán hipersebességgel száguld a szavak sztrádáján( magyar szak, kérem, magyar szak;-)). Ma reggeli behozta Lili babáját, és magabiztosan közölte, hogy Bogyó. És valóban úgy hívják. Aztán az orrom alá nyomta az üvegét, hogy tea. Mondjuk víz volt benne, de ez igazán mellékes most. :-)
Sanyival van egy játéka. Vigyorogva néz az apja szemébe, és röhögve kijelenti: aaanya. Sanyi szuggerálja: apa. Mire Zalán ismét csak vigyorogva: aaanya. Így elbeszélgetnek hosszú percekig, és mikor az apja már feladja, akkor Zalán kitűnő időzítéssel közli, hogy apa. Erre az apja újult erővel megpróbálja kicsikarni belőle az ismétlést, amire kisfiam teliszájas vigyorral kísért anyázással reagál. Cseppet sem szórakozik az apjával, dehogy. ;-)
Lili várja a Mikulást. Az oviba pénteken jön, de ha megveszek se értem, hogy miért kell ehhez egyenruhában menni. Már tavaly kínom volt, hogy egy 3 éves gyerekre fekete szoknyát-fehér blúzt kell adnom március 15-én, de azt végképp nem értem, hogy a Mikulás elé miért csak ilyen öltözetben lehet járulni. :-S Mindegy, "több dolgok vannak földön és egen Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes", hogy stílszerű legyek. Nem ez lesz az a dolog, amiért polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményezek. :-)
Eltűnt Lili pónija az oviban, aztán előkerült. Ennek kapcsán hallgattam meg egy anyukától, hogy az ő lánya is nyíg "ezért az undorító lóért", (országomat egy lóért, ugye, ha már Shakespeare:-D) de ő elvből nem vesz ilyet, mert "ennek semmi köze a valósághoz". Visszanyeltem, hogy akkor vegyen neki preparált hörcsögöt, az egész valósághű; de tudjuk, hogy újabban jólnevelt vagyok.
Meg hát mi is felnőttünk kicsipóni és Barbie baba nélkül - érvelt tovább. Ilyenkor mindig állati jókat röhögök magamban,mert egyrészt nem értem miért és miről akar meggyőzni, másrészt kutyául bírom azokat a szülőket, akik a saját gyerekkoruk javított kiadását kívánják újrajátszatni a gyerekükkel. Nincs dvd, csak diafilm, nincs Bartos Erika és társai, a mesefigurás magazinokat elégetné, mert bezzeg a Dörmögő Dömötör:-D.
Én meg hiszem, hogy van gyermekirodalom (az egyébként zseniális) Marék Veronikán túl is, Thomas ugyanannyira kedves figura, mint Mazsola, és egy percig sem bánom, hogy az én lányom már játszhat kedves arcú Götz és Chou-chou babákkal, ellenben az én gyerekkorom enyhén pszichopata tekintetű darabjaival. Amúgy a mi gyerekkorunkban is voltak iszonyatok, pl. örök traumaként él bennem a Varjúdombi mesék. :-)
Ezek a szülők -persze tagadhatatlanul jó szándékkal - megveszik a gyereknek, amire ők vágytak, és közben elvből ugyanazt teszik a gyerekeikkel, amit velük a szüleik: figyelmen kívül hagyják a vágyaikat.
Természetes, hogy válogatnunk kell a gyerek helyett, mert ő még nem tudja eldönteni, hogy mi az érték és mi a szenny, de nem hiszem, hogy minden új dolog szar, és csak 20-30 évvel ezelőtt teremtődtek értékek. Persze, nekem is vannak heppjeim, pl. nálunk nincs Cartoon Network, csak Minimax; Hannah Montanát Lili felismeri bárhol és kommentálja: ez még nem nekem való:-D. És már magától elkapcsol a Disney (igen, igen, fúj) csatornáról, amint feltűnik a képernyőn.
Sanyival van egy játéka. Vigyorogva néz az apja szemébe, és röhögve kijelenti: aaanya. Sanyi szuggerálja: apa. Mire Zalán ismét csak vigyorogva: aaanya. Így elbeszélgetnek hosszú percekig, és mikor az apja már feladja, akkor Zalán kitűnő időzítéssel közli, hogy apa. Erre az apja újult erővel megpróbálja kicsikarni belőle az ismétlést, amire kisfiam teliszájas vigyorral kísért anyázással reagál. Cseppet sem szórakozik az apjával, dehogy. ;-)
Lili várja a Mikulást. Az oviba pénteken jön, de ha megveszek se értem, hogy miért kell ehhez egyenruhában menni. Már tavaly kínom volt, hogy egy 3 éves gyerekre fekete szoknyát-fehér blúzt kell adnom március 15-én, de azt végképp nem értem, hogy a Mikulás elé miért csak ilyen öltözetben lehet járulni. :-S Mindegy, "több dolgok vannak földön és egen Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes", hogy stílszerű legyek. Nem ez lesz az a dolog, amiért polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményezek. :-)
Eltűnt Lili pónija az oviban, aztán előkerült. Ennek kapcsán hallgattam meg egy anyukától, hogy az ő lánya is nyíg "ezért az undorító lóért", (országomat egy lóért, ugye, ha már Shakespeare:-D) de ő elvből nem vesz ilyet, mert "ennek semmi köze a valósághoz". Visszanyeltem, hogy akkor vegyen neki preparált hörcsögöt, az egész valósághű; de tudjuk, hogy újabban jólnevelt vagyok.
Meg hát mi is felnőttünk kicsipóni és Barbie baba nélkül - érvelt tovább. Ilyenkor mindig állati jókat röhögök magamban,mert egyrészt nem értem miért és miről akar meggyőzni, másrészt kutyául bírom azokat a szülőket, akik a saját gyerekkoruk javított kiadását kívánják újrajátszatni a gyerekükkel. Nincs dvd, csak diafilm, nincs Bartos Erika és társai, a mesefigurás magazinokat elégetné, mert bezzeg a Dörmögő Dömötör:-D.
Én meg hiszem, hogy van gyermekirodalom (az egyébként zseniális) Marék Veronikán túl is, Thomas ugyanannyira kedves figura, mint Mazsola, és egy percig sem bánom, hogy az én lányom már játszhat kedves arcú Götz és Chou-chou babákkal, ellenben az én gyerekkorom enyhén pszichopata tekintetű darabjaival. Amúgy a mi gyerekkorunkban is voltak iszonyatok, pl. örök traumaként él bennem a Varjúdombi mesék. :-)
Ezek a szülők -persze tagadhatatlanul jó szándékkal - megveszik a gyereknek, amire ők vágytak, és közben elvből ugyanazt teszik a gyerekeikkel, amit velük a szüleik: figyelmen kívül hagyják a vágyaikat.
Természetes, hogy válogatnunk kell a gyerek helyett, mert ő még nem tudja eldönteni, hogy mi az érték és mi a szenny, de nem hiszem, hogy minden új dolog szar, és csak 20-30 évvel ezelőtt teremtődtek értékek. Persze, nekem is vannak heppjeim, pl. nálunk nincs Cartoon Network, csak Minimax; Hannah Montanát Lili felismeri bárhol és kommentálja: ez még nem nekem való:-D. És már magától elkapcsol a Disney (igen, igen, fúj) csatornáról, amint feltűnik a képernyőn.
2009. november 28., szombat
Anyád
Írtam, hogy Zalánnak nagyjából minden családtag anya. Így Lili is időnként. Tegnap is bőszen anyázott neki, mire Lili:
-Zalán értsd már meg, hogy nem én vagyok az anyád. A te anyád kint van a konyhában.
-Zalán értsd már meg, hogy nem én vagyok az anyád. A te anyád kint van a konyhában.
2009. november 27., péntek
Lili mondta
"Ma van az ovi szülinapja, 5 éves. (Nem annyi. (a szerk. megj.)) Kapott tortát, de ajándékot nem, mert az ovinak nincs keze. "
Ana
Szürke Patás kisöccse, Szőke Herceg elképesztően verbális fazon.
Lilit mostanság elhallgatva persze nehéz elhinni, de ő nagyjából két évesen kezdett beszélni, addig csak egy-két szót lökött oda nekünk, hadd örüljünk.
Zalán ezzel szemben halandzsázik vég nélkül, és láthatóan igyekszik elismételni szavakat.
Pár napja anyázik, tőle ez "ana"ként hangzik, és az apjára, ill. időnként Lilire is vonatkozik. :-D
Lilit mostanság elhallgatva persze nehéz elhinni, de ő nagyjából két évesen kezdett beszélni, addig csak egy-két szót lökött oda nekünk, hadd örüljünk.
Zalán ezzel szemben halandzsázik vég nélkül, és láthatóan igyekszik elismételni szavakat.
Pár napja anyázik, tőle ez "ana"ként hangzik, és az apjára, ill. időnként Lilire is vonatkozik. :-D
Szalonna
Erre a bejegyzésre ismét csak kitenném a táblát, hogy öko-bio-és ősanyák számára a a lelki békéjük megzavarása alkalmas verbális elemeket tartalmaz.
Szóval az én kisfiam étvágya semmi kívánnivalót nem hagy maga után, köztudott.
Számára olyan, hogy "édesaranybogaram, ez olyan, amit még nem ehetsz" nem létezik. Üvölt, mászik érte, sikít, verekszik. Miután elmúlt egy éves, különösebben nem is faxnizok vele, hogy mit ehet - bár a figyelmeztetés ellenére olvasó ÖBŐ (t.i.:öko-bio-ős) anyákat megnyugtathatom:tejet, mogyóróféléket, aprómagvasokat egyelőre nem fogyaszt. És kávét sem, bár igénye az lenne rá. :-)
Na szóval: rákaptunk az egyik hiperben kapható táblás baconre, ami valóban az, ami; nem halszálvékonyra szelt k.drága vákumfóliázott hártyák, hanem igazi szalonna. És Zalán imádja. Nincs az a kaja, ami után nem jönne a boldogságtól sikítozva, ha meglátja a tányérunkon. Igazából fogalmam nincs mennyit bírna megenni belőle, mert olyan még nem történt, hogy magától abbahagyta volna az evését, egyszerűen egy idő után el kell előle venni. :-)
Anyu egyik rongyosra mesélt története, hogy 1,5 évesen megkérdezték tőlem, hogy mit szeretek enni, mire üdvözült mosollyal közöltem, hogy "nanonnát".
Az én fiam. :-D
Szóval az én kisfiam étvágya semmi kívánnivalót nem hagy maga után, köztudott.
Számára olyan, hogy "édesaranybogaram, ez olyan, amit még nem ehetsz" nem létezik. Üvölt, mászik érte, sikít, verekszik. Miután elmúlt egy éves, különösebben nem is faxnizok vele, hogy mit ehet - bár a figyelmeztetés ellenére olvasó ÖBŐ (t.i.:öko-bio-ős) anyákat megnyugtathatom:tejet, mogyóróféléket, aprómagvasokat egyelőre nem fogyaszt. És kávét sem, bár igénye az lenne rá. :-)
Na szóval: rákaptunk az egyik hiperben kapható táblás baconre, ami valóban az, ami; nem halszálvékonyra szelt k.drága vákumfóliázott hártyák, hanem igazi szalonna. És Zalán imádja. Nincs az a kaja, ami után nem jönne a boldogságtól sikítozva, ha meglátja a tányérunkon. Igazából fogalmam nincs mennyit bírna megenni belőle, mert olyan még nem történt, hogy magától abbahagyta volna az evését, egyszerűen egy idő után el kell előle venni. :-)
Anyu egyik rongyosra mesélt története, hogy 1,5 évesen megkérdezték tőlem, hogy mit szeretek enni, mire üdvözült mosollyal közöltem, hogy "nanonnát".
Az én fiam. :-D
2009. november 24., kedd
2009. november 23., hétfő
Halandzsa
Lili soha nem halandzsázott, úgyhogy az újdonság erejével hat ránk, hogy Zalán igen. Hosszú perceken át képes grimaszolva, gesztikulálva, intonálva hablatyolni, mintha egy olyan nyelvet beszélne, amit mi értünk. Bár valószínűleg ez így is van.Viszont kompatibilis a magyarral, mert ha válaszolunk a halandzsáira akár kérdéssel, akár egy-egy "na ne mondd, már, tényleg?"-gel, azonnal gördül tovább a halandzsa. :-D
Én őszintén szólva néha értelmes szavakat vélek felfedezni abban, amit mond. Ma is megörült egy mesének a Minimaxon, mondtam neki Benjámin az, a kismackó. Mire rámutatott a tévére és közölte: bennyá
Én őszintén szólva néha értelmes szavakat vélek felfedezni abban, amit mond. Ma is megörült egy mesének a Minimaxon, mondtam neki Benjámin az, a kismackó. Mire rámutatott a tévére és közölte: bennyá
Zazanyűg,Lilizsizsi
Az előző postban leírt öncsonkításaim persze nincsenek hatással a gyerekeim fejlődésére, ők hozzák a saját bevett formájukat.
Zalán ma extrán nyűgös, csak úgy jó minden, ahogy ő elképzeli. Az egyik elképzelése az volt, hogy bújjunk össze, és így nézzük Jessica Fletcher örökbecsű tevékenységét a Gyilkos sorok című opusban. Na most én nem akartam nézni. De kellett. Aztán ordítva-csücsörítve jön utánam, hogy "duduja-duduja". Nem, nem furulyázni akar, szopizni. (Utálom az anyukás szlenget, de miután leírtam azt, hogy "szopni", valahogy nem éreztem helyénvalónak :-D). Aztán ebédkor az volt a baja, hogy nem olyat adok, ami kézzel ehető. Tiltakozása jeléül torkaszakadtából üvölt és krokodilkönnyeket potyogtat. Gondolom a foga jön, mert nyáladzik mint egy bullmasztiff, rág mindent. Erről jut eszembe: Éva mesélte, hogy az egyik lovuk nem eszik, lázas és aggódnak érte. Kihívták az állatorvost, aki megállapította, hogy szegény jószág csak fogzik. :-D Szóval a lovaknak se könnyű. :-)
Lili oviban. Készülnek a Mikulásra, engem is énekeltet egész délután, Hull a pelyhest meg egyebeket.
Készítenék róluk karácsonyi képet, de nem olyan egyszerű. Ehhez van két rénszarvasagancsunk, Lili nem régen a fejére tette, és a következő beszélgetést hallottam a gyerekszobából:
-Szia, én vagyok a szürke patás, hát te ki vagy?
Zalán: brrrghuhuk
Mire Lili: - Á, szia Szőke herceg! :-D
Zalán ma extrán nyűgös, csak úgy jó minden, ahogy ő elképzeli. Az egyik elképzelése az volt, hogy bújjunk össze, és így nézzük Jessica Fletcher örökbecsű tevékenységét a Gyilkos sorok című opusban. Na most én nem akartam nézni. De kellett. Aztán ordítva-csücsörítve jön utánam, hogy "duduja-duduja". Nem, nem furulyázni akar, szopizni. (Utálom az anyukás szlenget, de miután leírtam azt, hogy "szopni", valahogy nem éreztem helyénvalónak :-D). Aztán ebédkor az volt a baja, hogy nem olyat adok, ami kézzel ehető. Tiltakozása jeléül torkaszakadtából üvölt és krokodilkönnyeket potyogtat. Gondolom a foga jön, mert nyáladzik mint egy bullmasztiff, rág mindent. Erről jut eszembe: Éva mesélte, hogy az egyik lovuk nem eszik, lázas és aggódnak érte. Kihívták az állatorvost, aki megállapította, hogy szegény jószág csak fogzik. :-D Szóval a lovaknak se könnyű. :-)
Lili oviban. Készülnek a Mikulásra, engem is énekeltet egész délután, Hull a pelyhest meg egyebeket.
Készítenék róluk karácsonyi képet, de nem olyan egyszerű. Ehhez van két rénszarvasagancsunk, Lili nem régen a fejére tette, és a következő beszélgetést hallottam a gyerekszobából:
-Szia, én vagyok a szürke patás, hát te ki vagy?
Zalán: brrrghuhuk
Mire Lili: - Á, szia Szőke herceg! :-D
Vírusom van
Nem kell izgulni, nem h1n1. Sőt, dacolva a mai trenddel, arra se térek ki, hogy oltattunk-e vagy sem, és milyen érvek alapján hoztuk meg a döntésünket. :-P Dafke.
Nekem Jean D' Arc vírusom van - én fedeztem fel, így az elnevezés joga is az enyém szerintem. De az is lehet persze, hogy bakteriális. Mindenesetre egy hét óta 2 naponta megégetem magam valahol, ez már tuti nem lehet véletlen. :-D Ez vagy vírus, vagy az előző életem... Egyesek szerintem eskü alatt vallanák, hogy valamikor boszorkány voltam. :-D
A felkaromat pl. egy diszkrét 10 centis csík díszíti -vasaló. Az egyik tenyeremen már gyógyul - sült alma közepéből felcsapó olaj. A másik gyűrűsujjam hólyagos - forró lábas forró füle. Ja, hogy lehet az embernek megvasalni a felkarját? Állítsd a forró vasalót az asztalra, és hajolj át felette egy pohárért. Voilá.
Nekem Jean D' Arc vírusom van - én fedeztem fel, így az elnevezés joga is az enyém szerintem. De az is lehet persze, hogy bakteriális. Mindenesetre egy hét óta 2 naponta megégetem magam valahol, ez már tuti nem lehet véletlen. :-D Ez vagy vírus, vagy az előző életem... Egyesek szerintem eskü alatt vallanák, hogy valamikor boszorkány voltam. :-D
A felkaromat pl. egy diszkrét 10 centis csík díszíti -vasaló. Az egyik tenyeremen már gyógyul - sült alma közepéből felcsapó olaj. A másik gyűrűsujjam hólyagos - forró lábas forró füle. Ja, hogy lehet az embernek megvasalni a felkarját? Állítsd a forró vasalót az asztalra, és hajolj át felette egy pohárért. Voilá.
2009. november 17., kedd
Nem bírja idegekkel...
Mármint a blogpost, a Mozilla, vagy a gép.
Nagyjából hatodszor próbáltam feltenni egy képet arról, hogy hogyan alszik Lili, és pont ennyi alkalommal ugrott elém az ablak, hogy "ajaj, összeomlott a Mozilla"....
Akkor elmondom mi van a képen: Lili 165*75 cm-es méretű, Ikea Kritter típusú ágya, amiben van egy darab gyermek és a továbbiak, egyenként kb. 30 cm-es nagyságban: 1 Mickey egér, 1 bárány, 1 kutya,1 Chou-Chou baba, 1 Füles, 1 maci, 1 Fifi, 2 db kispárna, egy paplan, 1 pléd. És bármelyiket próbáljuk kicsempészni, észreveszi.
Csakhogy élünk a gyanúperrel, hogy éjszaka azért nyög, nyíg, beszél, forgolódik mostanában annyit, mert nem fér el tőlük.
Nagyjából hatodszor próbáltam feltenni egy képet arról, hogy hogyan alszik Lili, és pont ennyi alkalommal ugrott elém az ablak, hogy "ajaj, összeomlott a Mozilla"....
Akkor elmondom mi van a képen: Lili 165*75 cm-es méretű, Ikea Kritter típusú ágya, amiben van egy darab gyermek és a továbbiak, egyenként kb. 30 cm-es nagyságban: 1 Mickey egér, 1 bárány, 1 kutya,1 Chou-Chou baba, 1 Füles, 1 maci, 1 Fifi, 2 db kispárna, egy paplan, 1 pléd. És bármelyiket próbáljuk kicsempészni, észreveszi.
Csakhogy élünk a gyanúperrel, hogy éjszaka azért nyög, nyíg, beszél, forgolódik mostanában annyit, mert nem fér el tőlük.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)