2011. szeptember 1., csütörtök

Egy szegény allergiás panaszai ötös riasztásnál

Kétféle ember van: aki allergiás, meg aki nem.
A nem allergiásoknak van egy - számomra - felettébb idegesítő altípusa, akik szerint az allergia csak kényeskedés, úri huncutság. Meg hát ugyan mi bajom lehet egy kis tüsszögéstől, orrfolyástól.
A másik kedvenc csoportom az, aki egy tüsszögő-köhögő-taknyos ember láttán nem allergiára gondol, hanem minimum tbc-re. Ez utóbbiba futottam bele a gyerekorvosnál pár napja. Súlyosbítva azzal, hogy tanácsadásra - azaz egészséges rendelésre mentem, és érintett szülők minden kétséget kizáróan elsőgyerekesek voltak, kb. 1 hónapnyi tapasztalattal. Egyrészt ketten hozták el a babát a rendelőbe, másrészt a pelenkázóra sem tette le anyuka, mert "ki tudja ki feküdt rajta előtte" (szerintem kutya, bazmeg - gondoltam, de visszanyeltem). A popsitörlőt hűtőtáskában hozták (valaki magyarázza meg), és a babakocsiban békésen alvó gyereket felkeltették, hogy "ébresztőőőőő, fél kettőőőőő". Ezt mondjuk abszolúte nem értettem, mert igaz, hogy fél kettő volt, de orvos egy szál se, utána meg nem bírták megnyugtatni szegény babát semmivel, annyira zokon vette az ébresztést. Az már csak hab a tortán, hogy a rota oltást is hűtőtáskában hozták, majd azzal együtt adták be a védőnőnek, hogy tegye a hűtőbe, nehogy fél perc szobahőmérsékleten gond legyen.
Ezek után gondolom érthető, hogy az első tüsszentésemnél még csak csúnyán néztek, a másodiknál összesúgtak, a harmadiknál már félhangosan morogtak, és szájat húzgáltak. Eközben apuka kétszer tolta át a lábamon a kb. 25 kilós babakocsit, mert úgy gondolta, hogy azzal meg tudja nyugtatni az ordító gyereket, hogy ülve tologatja. Ami egy olyan darab, ami elöl kisebb bolygókerekekkel rendelkezik, ergo ülve ráncigálva megy össze-vissza.
A másodiknál már én is csúnyán néztem, de mikor félhangos megjegyzéseket tettek arra, hogy miattam tör ki az újabb spanyolnátha járvány (jó, túlzásba estem, csak rondán néztek rám, és közben egymással sugdolóztak rém intelligensen), már kissé ingerülten közöltem velük, hogy nem kell aggódni, allergiás vagyok, az meg kurvára nem fertőző. Ellenben igazán boldoggá tenne, ha a babakocsit nem tolná rá mégegyszer a lábamra, plusz ha elfogad egy szakmai tanácsot: ilyen padlófelületen, pláne ülve, célszerű rögzíteni a bolygókereket és akkor kitűnően lehet tolni a babakocsit. Eljátszották, hogy nem hallanak.


Komolyan, most tetováltassam a homlokomra, hogy allergiás vagyok?

Egyébként meg ha ez bárhol elhangzik, minden második embernek van egy tuti gyógyszere, homeopátiás cucca, aloe verás terméke  a problémára, ami egy ismerősének kiválóan bevált. :-O Meg "szedsz rá valamit"? Á, dehogy, élvezem, hogy 1 hónapja folyik az orrom és a nyálkahártyámat már szétbuzerálta az orrcsepp;  imádom, hogy időnként olyan, mintha üvegszilánkokat szórtak volna a szemembe és reggelre összeragad a szempillám a csipától. Már ha alszok. Mert ha beindul a dolog igazán, akkor még köhögök és fulladok is.  Gyógyszerrel is.

2011. augusztus 31., szerda

Zalán, az óvodás

Trash van. Zalán holnap kezdi az ovit. Mostanában nagy ellenálló, úgyhogy már fel vagyok készülve a hisztire. Szó szerint születése óta ismeri az óvónőket a nővére révén, de hát az mégsem ugyanolyan.
Van Gabi néni, aki kerek-kontyos-mosolygós cukorborsó. Már látom, hogy Zalánnak sok lesz. :-)) Nekem messziről nagyon szimpatikus volt, így közelről már néha nekem is sok. :-P
De ott van ellenpólusnak Zita néni, aki jóval szigorúbb, "keményebb", de a gyerekek szeretik, mert következetes. Szerintem a barátkozási fázis után Zalánnak ő jobban be fog jönni. Engem  korábban a víz vert tőle, ő volt az egyik ellenérv a csoport mellett (kettőből választhattunk), de most már elvagyunk. A gumifétise ellenére. :-)) Rávarrtam mindenre. Zsákra, törölközőre. :-)))
Melinda a dajka, akit elvileg ismernem kéne, mert falumbeli, de nem ismerem:-)))De vele is elvan Zalán, mert egész jól felismerte, hogy mikor kell nála közeledni, kezdeményezni, mikor kell békén hagyni.


Ma volt utoljára bölcsiben Z, 3 hét felújítás miatti összevonás, átköltöztetés után utolsó nap a "saját" helyükön. Mikor bementünk, Zalán értetlenkedve kérdezte: most akkor megint bölcsis vagyok?! 
Gondolom azt hitte, ez valami átmeneti állapot volt az ovi és a bölcsi között (pláne, hogy fizikailag is az ő csoportszobájuk és az óvoda között voltak, Lilivel minden nap a kerítésen át kommunikáltak), és ezt a helyzetet talán visszalépésként értékelte. :-)))

Meglátjuk. Bízom benne, hogy nem lesz nagy gáz, mert megy a két országos cimborája: "Sándorkornélbarátom" és Fannikaacsajom". :-)))

Lili is megnyugszik lassan, mert ott is vége az összevonásoknak, és végre csak ők lesznek a csoportban (pedig a földszintre most nem is kellett menni, de volt néha pityizés). Pár hete azzal sokkolt le egyébként, hogy kétségbeesve "ismerte fel", hogy neki nem is választottunk iskolát. És most ő így hová fog menni szeptemberben?! Nehezen letisztáztuk, hogy oviba. :-)))

Melóban is változások vannak, főnök meglép Svédországba, jön helyette egy Franciaországból, aztán meg vagy bezárnak mindket, vagy nem.  Senki sem tudja, vagy aki tudja, az megtartja magának.

Amúgy gyerekek voltak nyaralni nagyinál egy hetet, nekünk Sanyival az volt a nyaralás:-))). Na persze hiányoztak, de azért jól esett egy kis nyugi. Meg rend. .-))

(A képen épp örökölt ruhákat próbálnak, amik szerintem nagyok, szerintük nem. :-))






2011. augusztus 28., vasárnap

P.S.

..azaz post scriptum: voltam ám influenzás is. :-))) Szabadság alatt, augusztusban. Tudok élni.

2011. augusztus 26., péntek

Távirati stílusban

Vége a nyárnak. A naptárban. Amúgy 39 fok. Meg sötétbordó riasztás parlagfűből. Döglök megfele.
Liliék voltak egy hetet anyáméknál. Ők nem akarnak többet menni, anyám meg nem nyíg azóta, hogy mikor, mikor, mikor alszanak már ott végre? :-)))
Zalán jövő csütörtöktől óvodás. Nem akar. Bölcsibe sem akar járni. De azért elmegy. Robotkutyával. Ő az új totemállat.

2011. augusztus 14., vasárnap

2011. július 29., péntek

Cukimuki és darázs

Lili mostanában remekel aranyköpések tekintetében, úgyhogy lassan alapítok neki valami díjat. :-)))
Délelőtt lélekszakadva rohant be a konyhába:
-Anya, dugd el a mézet, megint bejött egy darázs. :-))))

Majd közölte, hogy az ebédre pucolt zöldségnek igazán aranyos neve van.
-Mármint?
-Hát a cukimuki.
Cukkini volt, de azt hiszem nálunk már csak cukimuki marad. :-))) Amit lelkesen pucoltak is, ahogy a mellékelt ábrák mutatják.
Leendő menyemnek melegen ajánlanám, hogy legyen majd nekem nagyon hálás, mert olyan fiút nevelek (neki :-DD), aki tud cukkinit pucolni, sőt azt is tudja, hogy "pisilek, visszahajtom a deszkát, kezet mosok".;-)

Egocentrikus diplomácia

Ha bezzeganyu lennék, akkor most azzal villognék, hogy micsoda szókincse van ennek a gyereknek. A nagyobbiknak, bár a kicsi se kutya. Olyan szavakat használ, mint egocentrikus, meg diplomácia. Közben meg tiszta gáz, hogy az elmúlt egy hétben annyit nézett tévét, hogy kívülről fújja a tévés filmajánlókat meg a reklámokat. Bár csak mérsékelten vagyok hajlandó szégyellni magam érte, mert nem hiszem, hogy mély nyomot hagyna a lelkivilágukon az az egy hét, amit én a létrán állva töltöttem, és örültem, hogy elvannak a Disney junior előtt. Amiből persze olyan kérdések származnak, mint hogy ha Mickey egér összes barátja két lábon jár, és van ruhája - azaz antropomorfizált, akkor Plútó miért "csak kutya", azaz négy lábon jár, és nem beszél, hanem ugat? (Bár tegye fel a kezét, aki Donald kacsa minden szavát érti....) És rögtön párhuzamba állította Goofyval, aki szintén kutya, de van ruhája és beszél. (Bár erősen debil alkat, egy osztályba járhatott Donalddal. ;-))
Aztán meg jött a tündérkórság, kb. minden második kérdése (és igen sokat kérdez ám) a tündérekre vonatkozik. Megállapította, hogy állati szerencsém van azzal, hogy csak a virágporra vagyok allergiás, a tündérporra pedig nem; tegnap ebédkor meg benyögte, hogy az uborkasalátának olyan szaga van, mint a tündéreknek.
De a legnagyobbat akkor röhögtem rajta, amikor pakolás helyett megpróbált varázsolni (van varászpálcája persze), és amikor az apja kissé ingerülten megpróbálta neki elmagyarázni, hogy varázslás helyett hatékonyabb lenne a pakolás, akkor becsukta a szemét, és fejhangon elkezdett visítani meg a varázspálcával hadonászni, hogy az apját is elvarászolja. (Nem mellékesen hatkor kelt, nem aludt délben és ez este 8-kor volt, amikor már saját bevallása szerint is nyűgös.)
Ja, hogy honnan az egocentrikus meg a diplomácia? A Dr. House ajánlójában szavakat társítanak a HOUSE betűihez, a többit is tudja, de erre kaptam fel a fejem:-)). A diplomáciát meg tőlem tanulták, mert 2-3 napig szinte csak verekedtek, és egyszer közöltem, hogy most már ideje lenne a diplomáciának a harc helyett, üljenek le, és beszéljék meg. Tetszett nekik - a szó. Úgyhogy egy ideig csépelték egymást, majd az egyik felüvöltött, hogy diplomácia (Zalánnál diszlomácia), röhögtek rajta 1 percig, majd újra verekedtek.
Egyébként ezt a verekedős időszakot leszámítva állati jól elvannak egymással, órákig eljátszanak együtt. Érdekes módon Lili most nőtt bele a szerepjátékokba, de a majdnem 3 éves meg kitűnő partnere ebben. Hiába, második gyerek:-))).

2011. július 27., szerda

Nyár?

Utálom az összenemzeti nyígásokat, de most már tényleg feltenném a kérdést, hogy mikor is lesz már nyár? A múlt héten még jól is jött, mert lakásfelújítottunk, és sokat javított a komfortérzetemen, hogy nem 9, csak 3 patakban folyt rólam a veríték, amikor a festéket kapartam a plafonról. Szinte mindenkinek van egy "leesett a plafon" sztorija, most már nekem is. Bónuszként festés után tette mindezt. De most már szépek vagyunk.
És az internet, és a számítógép is helyrejött, így újra bekapcsolódhatok a virtuális vérkeringésbe;-).

2011. július 13., szerda

Strandikám

A címet a kb. 5 éves húgomtól nyúltam. Azóta több mint 5, de anno így becézgette a strandot. :-)
Tegnap tesztelési céllal elmerészkedtünk a munkahelyem szabadidőparkjába, ahol van egy klassz medence is. Lili előre közölte, hogy ő konkrétan nem fog belemenni, max. a lábát lógatja bele, meg különben is. Ehhez képest átöltözés után sikítva-kacagva rohant bele, magasról tett arra, hogy úszni még nem nagyon tud, a víz meg mindenhol 1 méter 40. Ebben a lelkiállapotban telt el két óra, amikor végre sikerült őket kiimádkozni. Hazafelé Zalán okozott pár derűs pillanatot a szembejövőknek, mert annyira fáradt volt, hogy felkéredzkedett az apja nyakába, hol 2 percen belül el is aludt. :-)) A nagy sikerre való tekintettel már beruházásokat eszközöltünk karúszók (Verdás és Csingilinges ofkórsz) és vízipisztolyok terén.
Talán jövőre nyaralni is elmerészkedünk Lady Darabossal:-)) Hátha akkor már nem lesz ennyire darabos:-)

2011. július 5., kedd

Ősanya, nyár, ilyesmi


Lilinek van egy kedvenc babája, sírós-nevetős, apa-anyázós. Kimostam, ezért kivettem belőle azt a kis dobozt, ami a hangokat adja ki, és elfelejtettem visszatenni. Mikor észrevettem, kértem a babát, hogy megműtsem, mire a nő: "á, nem kell, jobban szeretem, ha csendben van". :-P Született anya. :-)))
Mostanában Lilivel folyton "gondoltam egy... " játékot játszunk. Kb. barkochba, csak nem kérdéseket teszünk fel egyelőre, hanem információkat adunk, és abból kell kitalálni, hogy mire gondolt a másik. Az egyik ilyen esetnél hangzott el: "gondoltam egy színre. Ilyen a lámpa, amikor piros." :-)))

Amúgy meg beütötte a hüvelyklábujját. :-)))

Volt egy depis (értsd: szipog-mibaj-semmi-szipogtovább-monddmármiértsírsz-nincsemmi-miabaj-semmi-azabajhogylekellmenniaföldszintre?-igen-ésmitőlfélsz?-nemtudom-denemleszsemmiugyanazazóvodagyerekekóvónők-bőg tovább-áááááá)reggelünk megint, amikor 3 nappal korábban elkezdett azon aggódni, hogy mi lesz vele, ha az oviban le kell menni a földszintre. Én már megint az örökbeadáson és /vagy sokkterápián gondolkodtam, de az élet ezt is megoldotta: a héten még nem mennek le. A jövő héttől meg bölcsis szünet van, amit természetesen Lili is kivesz, mert szerinte Zalán egyedül unatkozna itthon. (Ha valakinek van valami használható ötlete ezeknek az új helyzettől való szorongásoknak a kezelésére, vevő lennék rá, az én tudományom egyelőre feladta...)
Úgyhogy mivel ketten lesznek, fővesztés terhe mellett tilos lesz az unatkozás. :-)) Az első hetet Sanyi viszi, utána velem vannak kettőt, majd mennek nyaralni. Aztán reméljük kinyit a bölcsi, és akkor csak Lilit és Lilla barátnőjét kell pesztrálnunk egy-egy hétig felváltva Lilla anyukájával, ha mégsem, akkor súlyosbodik a feladat 2 db 3 éves fiúgyermekkel. Mondtam: hozok bentről valami szedatívumot a kölyköknek, magunknak meg nyugtatót, aztán csak kibírjuk valahogy. (Nem fogok, na:-)))

2011. július 1., péntek

Amikor a gyerek feladja a leckét

Lili folyton számol.
Nagyjából ezres nagyságrendig "el tudja olvasni" a számokat (tudja, hogy a mobiltelefon a Telenornál csak 9900 Ft, mert ki volt írva:-)))tízes számkörben simán összead. (Imádom, amikor úgy ad össze, hogy az ujjait az arcához érinti, és ezzel számolja meg:-))) Mert ugye a kezével nem tudja:-)))
A "keresd a hiányzó darabot, keresd a különbséget" típusú feladatokat gyorsabban megoldja, mint én.
Nagyjából egy hete elővettem a fa építőjátékot (időnként elpakolok előlük játékokat, és amikor újra előveszem, akkor nagy az öröm). Egyrészt konstruktivista installációkat gyárt belőle, külön ügyelve a komplementer formákra(Van ilyen kifejezés? Szóval rájött, hogy ha két "kaput összeilleszt, akkor középen van egy kör alakú lyuk, amibe viszont simán belefér 2 összeillesztett félkör), másrészt felfedezte a síkidomokat és ezek térbeli alakzatait. Mutattam neki, hogy a háromszögből mennyiféle formát ki lehet rakni, és természetesen rögtön kérdezte, hogy melyiket hogy hívják. Háromszög, téglalap, négyzet, kocka, gömb ilyesmik már mennek neki is, most megismerte a rombuszt, a trapézt, a paralelogrammát, de a deltoid nekem se jutott eszembe, "rá kellett gugliznom". :-)))
Szóval kezdődik. :-))) Amikor a gyerek matekleckéje felett majd tanácstalanul ül a család, nem beszélve a fizikáról, kémiáról. :-))
Bár már korábban is neten kellett utánanéznem, hogy a háromszarvú kaméleonnak van-e foga. (Nincs :-DDD)

2011. június 30., csütörtök

Mázlista

- Anya, tudod mi volt az ebéd az oviban? Krumplifőzelék.
- Az jó, mert ma én is azt akartam csinálni, csak meggondoltam magam.
- Na, akkor ezt megúsztam. Ha kétszer ettem volna egy nap, tuti befosok.

2011. június 15., szerda

Játszótéri esetek

Egyszer, ha öregasszony leszek (bár 14 évesen rohadt öregnek gondoltam a 35 éveseket..) talán megértem....

A "lakótelepünkön" (zöldövezet, vazze') 3 játszótér van egymástól egy-egy házzal elválasztva, ezek közül egy, amit "unióssá" alakítottak. Oda jár a környék apraja-nagyja, tavalyelőtt bekeríteni is sikerült, így már az apraja se szökik ki egy óvatlan pillanatban.
Egyrészt nem értem, hogy egyes szülők miért tekintik nevelésmentes övezetnek a játszóteret, ahol a gyerek úgy ordít, randalírozik, ahogy akar. Egyik ilyen lassez-fair (aka beleszarok) anyuka példul kijelentette, hoyg ő nem azért hozza le a játszótérre a gyereket, hogy "bekorlátozza". Szóval a kettő-ötéves korosztály kaviccsal dobálása és "kisgecizése" egy nyolcévestől neki belefér. Nekem nem.
Másrészt azt se értem, hogy a francért kell egy harmadikost lehozni biciklizni felnőtt biciklivel egy olyan játszótérre, ami kb. a 2-6 éves korosztály igényeit elégíti ki, plusz emiatt tele van apróságokkal, és fizikailag nincs hely a biciklizésre. Ha nagyon el akarják játszani a rendest, akkor annyit mondanak a gyereknek: figyelj ám a kicsikre. Ja, egy versenyző 8 éves figyeljen egy hektikusan irányt változtató 1,5 évesre.
Én tavaly nem egyszer szóltam, hogy ezt rohadtul nem itt kéne, de szarnak rá. Majd fog ő a gyerekkel a parkba menni, ami 100 méterre van, és le se tud ülni... Én speciel a 16 colossal nem engedem Lilit ott biciklizni, mert fel tud úgy gyorsulni vele, hogy nem biztos, hogy meg tud állni egy eléugró 2 éves előtt...

És amitől végképp ki tudok akadni, azok a bagózó nyugdíjas nyanyák. Nem értem, de nem is akarom érteni, hogy amikor van 2 másik árnyékos, padokkal ellátott játszótér a környéken, ahol a kutya se jár, miért kell testületileg levonulni egy szál unoka nélkül 5-en 6-an és BAGÓZNI az egyetlen forgalmas játszótérre. Lehetőleg délután 4 és 6 között, amikor egyébként is tele van. Mivel maguktól nincs ennyi eszük, ezért csőre van töltve a gépemen az önkormányzati rendelet, ami a játszótereken és azok 10 méteres körzetében megtiltja a dohányzást július 1-jétől. Szórólapként fogom nekik osztogatni. Nagybetűvel kinyomtatva, nehogy ne legyen náluk épp szemüveg. :-P
Másrészt azt se értem, hogy kinek jutott eszébe egyáltalán CSIKKTARTÓS kukákat felszerelni egy játszótéren. Láttunk már 1-2 évest, simán odamegy, és kiszedi. Jobbik esetben meg is eszi...
Sokszor túl optimista vagyok, és azt gondolom, hogy az embereknek nincs szükségük írott szabályokra, mert megvan a magukhoz való eszük, de amint a mellékelt ábra mutatja, nincs. :-S

2011. június 12., vasárnap

Válogatott gyerekszáj

Lili:
Zalán, nekem kell Minnie egérnek lennem, mert ő nő, és én is nő vagyok.

Anya, én úgy megennék egy kaszlikus Magnumot. (klaszikus)

Neeeeeem, Harry Potter nem mesefigura, igaziból élt! Nekem a bohóc mondta az oviban, hogy tőle kapta varázserejét!

Kő, papír, olló, ceruza ragasztó. (lizard, Spock ;-))

Anya, azért kell sietnünk reggel, mert Ramez bácsi szétrúgja a segged, ha elkésel? (említett úr a főnököm, és ebből a szempontból tök jó fej, így nem tudom, honnan vette Lili a seggszétrúgás veszélyét)


Zalán:
Én nem verekedtem, csak meglöktem Szabolcsot, mert bántotta Kornélt! És Kornél még kicsi. (Fél évvel idősebb Zalánnál, bár tényleg alacsonyabb, de ez Prince Kong ismeretében nem meglepő)

ÉÉÉÉÉn vagyok a szörnyűűűű tigris, és megharapom Jankát!Nem nagyon, csak kicsit.

Anya:- Akkor mondd meg, hogy csúnyán viselkedett veled, és szégyellje magát.
Zalán: Jó, megmondom, vagy leköpöm.


És egy ráadás:
Anya: Akkor majd írok a Mikulásnak, hogy rossz gyerek vagy.
Lili: A Facebookon?
Anya: Igen, a Facebookon, és majd lájkolja a Jézuska, a húsvéti nyúl meg a fogtündér is, és lesheted az ajándékot!

2011. június 11., szombat

Élünk még

Azt se tudom már, hogy hol hagytam abba. Ja, úszás. Hát azt utálta Lili. Amit egyébként azért sem értek, mert amikor ott voltunk megnézni, akkor pocsolt, bohóckodott a vízben (eddig azt hittük, hogy fél), amikor lehetett, amikor azt kellett, akkor csinálta a feladatokat nagyon ügyesen, szóval passz. Engem a frász kerülgetett, amikor a versenymedencében nyomta, de ő ott sem félt.
Bár talán megbékélt a dologgal, mert már egyszer elhagyta a száját az, hogy szeptembertől szeretne járni úszni. Meglátjuk.

A bölcsiben volt össznépi gyereknap, tűzoltó autóval, rendőrautóval, ahogy kell. Az oviban megtartották Zazáék első szülői értekezletét, ahol megbizonyosodhattunk róla, hogy Zita néninek tényleg gumifétise van:-))) (Egyik ismerős anyuka mesélte, hogy mindenre gumit kell varrni, sima akasztó nem jó. Ha nem gumi van a cuccon, képes hazaküldeni. :-))) Erre szokták mondani, hogy "apád f-ra kellett volna gumi..." ;-))
Mivel óra nem volt a választható jelek között, így praktikussági okokból a halacskát választottam. Lilié is az. Uniszex, és legalább nem tudom összekeverni:-)))