Kering ilyen lista a virtuális térben egy pár, én is olvastam az olvadozós meg a vicces verziót is (attól függ melyik kezd el keringeni, hogy hány napra vagyunk az anyák napjától:-)).
Íme az enyém, így hevenyészve:
Amíg nem volt gyerekem
-fogalmam nem volt arról, mekkora adomány egy olyan éjszaka, amikor nem kel felkelni
-nem tudtam, hogy budin ülve is lehet beszélgetni
-még csak megbecsülni sem tudtam, hogy hány millió önjelölt szoptatási és gyereknevelési tanácsadó él az országban
-azt hittem, hogy a "sziszifuszi munka" kifejezés valóban egy metafora, nem a valóság (megvilágosodásom pillanatát lásd itt )
-soha nem gondoltam volna, hogy egy 4 éven aluli jobb kondiban van nálam
-nem értékeltem a csöndet
-láttam egy filmet, elejétől a végéig
-a kádban olvasás realitás volt, nem beteljesületlen vágy
-minden nap fésülködtem
-nem tudtam felsorolni a Hupikék törpikék jelentősebb személyiségeit
-a Minimax be sem volt állítva a tévénken
Számomra az egyik legfenomenálisabb élmény az, ha kivasalok. Az azt jelenti, volt szabadidőm... míg a vasalnivaló egyedülállóként avagy már Istvános időszakban élettársas lényként annyit jelentett, hogy nyígok a kanapén, chipset rágcsálva, nézem és kapcsolgatom a tévét, és merengek a nagy büdös semmibe, hogy vasalni kéne...
VálaszTörlés