Tegnap estefelé kidőltem. Nem tudom, hogy a kegyetlen fejfájás miatt hánytam-e, vagy gyomorrontásom volt, és attól fájt a fejem, de van pár óra, ami homályban telt. Gyógyszer persze egy deka nem volt itthon, már arra gondoltam megiszom a kölykök Panadol Babyjét. :-D Aztán Sanyi elment a patikába.
Úgyhogy dunsztom sincs, hogy mit csináltak tegnap, az biztos, hogy zajosak voltak, mert minden hang olyan volt, mintha szöget vertek volna a fejembe.
Zaza és Lili kedvesen asszisztáltak a hányáshoz, marhára örültem neki, mert ahelyett, hogy arra koncentráltam volna, amit csinálok :-), arra figyeltem, hogy Zalán nehogy belenyúljon a wc-be. Lili meg feltett közben 36 kérdést (rosszul vagy anya? hánysz? fáj? beteg vagy? nem fáj?), amire ugye egyéb elfoglaltságom okán nem tudtam válaszolni, és egyre inkább pánikolt. :-D Az ajtót bezárni nem volt időm.
Mindegy, túléltem. Estére már egész jó volt, ha nem mozogtam. :-)
Ez az este volt az, amikor rádöbbentem, hogy Zalán FÉRFI. ;-) Játszottak, Lili pukizott egyet, mire Zalán hangosan kacagni kezdett rajta. Ennyi, nem igényel túl szofisztikált humort, mint a férfiak jelentős százaléka. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése