2011. január 19., szerda

A kocsis fia

Zalán káromkodik. Anyámat egyszer a túláradó jóindulata fogja a sírba vinni, úgyhogy szilárd meggyőződése, hogy azért, mert én. Amúgy szoktam, ez tény, de olyan frázisokat használ a gyerek, amit tőlem biztos, hogy nem hallott.
Az egyik ilyen a "basszusanyádpicsája", a másik viszont férjtől származik: "hisztispicsa". nem, nem rám mondja (még :-)), Lilit szokta emígyen becézgetni, néha Zalánt.
A két szóvirágot ma mondatba foglalva is hallhattam. Zalán fél hét előtt pár perccel felkelt, és átvackolt hozzám. Amikor csörgött az óra, mondtam neki, hogy menjen és ébressze fel Lilit. A kedves noszogtatásra a nagysága morgott, nyüszögött, mire ezt hallottam a gyerekszobából: "Nem kel fel, hisztis picsa. Keljél fel, basszusanyádpicsája" :-D
Diszkréten tértem be röhögni a fürdőszobába, de mivel fulladásig köhögök, így a vége az lett, hogy nem tudtam, hogy milyen szégyenben maradok a közben rámtörő gyerekeim előtt: bepisilek, vagy hányok?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése