Zalán

Közben várom (a harmadik) mosógépszerelőt... Hosszú.

Szóval valahol ott hagytam abba, hogy Zalánt kiutálták a bölcsiből, de aztán 3 napra kénytelen voltam elvinni. Csütörtökön nem vihettem, "mert nem dolgozok" (hehe), egyébként is itthon maradt volna, mert Lilinek már nem volt ovi. Hja kérem, nevelés nélküli napot időzíteni tudni kell. ;-)
A karácsonyt szokásoktól eltérően nagyobb traumák nélkül megúsztuk, nem égett oda semmi, és nem próbálkoztam zselatinnal, a gyerekek is örültek az ajándékoknak.
Vasárnap hajnalban Zaza átjött közénk, kiderült, hogy nyakig be van tojva és marha lázas. Közben Lili is frankón köhögni kezdett. Mikor, ha nem karácsonykor.
Valahogy kihúztuk hétfő reggelig, de Zalán láza is újra-újra felszökött, és a hasa is piszok módon ment, így a rendelőben kezdtek apával. Doktornővel egyre kevésbé vagyunk egy hullámhosszon, a szakmai munkáját kritizálandó nem vagyok illetékes, de nem hozza azt, amit én egy háziorvostól elvárnék, úgyhogy nagy valószínűséggel váltani fogunk. Az asszisztenséről ne is beszéljünk, aki erős szereptévesztésben van - mert hagyják neki, és ez engem piszok mód idegesít.
Szóval a nem lázas, légúti fertőzés tüneteit nem mutató, köhögő gyerekem kapott antibiotikumot meg örök bónuszként Spiropentet, Zalán meg valami hasfogót. De ha holnapig nem használ, akkor beküldi kórházba. Fasza, netán egy széklettenyésztés nem kéne, hogy mitől fosik? És mitől lázas?
Harmadszor fordul elő, hogy Lili köhög, azzal egyidőben Zalánt elkapja valami hasmars. Nekem ez már tendencia, vélhetően ugyanaz a kórokozó lehet, csak máshogy reagálnak rá.
Elég kitartó dög, Lili ugyanúgy "ugat", mint eddig, a Spiropenttól csak felpörgött, meg köhögési rohamok jöttek rá. Most kap lándzsás útifüvet meg köhögéscsillapítót, ezek talán használnak.
Zalán is elég sokáig elhúzta, beletelt egy hétbe is, mire 100%-osan rendbejött, persze addigra már a pelenka szó említésétől is ordítani kezdett. A bilibe-wc-be pisi-kakinak annyi. Közben nekem oktatásra kellett mennem, a húgom és apukám vigyáztak a gyerekekre, amit a végére Zalán nagyon megunt. Már csütörtökön pityogott, hogy ne menjek sehová, nem akar Judittal játszani, de pénteken már torkaszakadtából üvölteni kezdett, amikor látta, hogy leveszem a pizsamámat. Mert az neki azt jelentette, hogy elmegyek. Pedig aznap már nem mentem. :-) Üvöltött, hogy "ne öltözzél, ne menjél dolgozni, nem akarok Judittal játszani". Elsején elmentünk anyukámékhoz, ott úgy mentem be a fürdőszobába, hogy nem szóltam neki, ettől bepánikolt, és üvölteni kezdett, hogy ő nem marad itt. Azt hitte, leléptem. Onnantól egy órát lógott szipogva rajtam mind a 15 kilójával. Este meg nem akart hazajönni, szóval rajta se lehet eligazodni. :-)
Hogy az anyahiány, vagy a betegség, vagy a kettő együtt okozta, vagy ezek nélkül is bekövetkezett volna, de piszok egy kölyök lett ő is. Remélem csak átmenetileg.
Van egy elképzelése arról, hogy mit akar, ha attól minimális százalékban eltérő dolog történik, akkor cirkuszol, hogy "neeem jóóó". (Terrible two, tudom...)2 nap után már simán ráhagytam, nincs kedvem sakkozni, hogy épp mi nem jó neki, egy idő után úgyis feladja, és jó az úgy is. Kér inni, behozom, nem jó. Jól van fiam, letettem az asztalra, ha kell elveszed. Egy darabig még elraplizgat, utána elveszi. A veszettebb kategóriákban eldobja, lesöpri, vagy egyszerűen leveri Lilin. Odacsap, ráordít, lök rajta egyet. Tudjátok, mint a Petőfi versben: "Elkeseredésében mi telhetett tőle? Nagyot ütött botjával a szamár fejére!" Azon vezeti le a dühét, aki kéznél van és a legkisebb. Persze Lili is ludas, mert beleszól. Néha vigasztalná, néha nevelné, néha rendreutasítani, de mindenképpen belekeveredik, és Zalán haragja azonnal ellene fordul. :-)
Amikor Mr. Hyde helyett a drága Dr. Jekyllt üdvözölhetjük körünkben, akkor tündérvirág, énekel, mondókázik, cseveg, "szeretlek anyukám" van, meg simogatás. Aztán van az átmenet a két énje között, plusz az apja is ott van, akkor csak apa jó mindenre.