Ma reggel ünnepélyes kivágtam a kukába az összes szoptatós melltartómat. Bár amennyire utáltam őket, el kellett volna égetni, hogy örömtáncot járhassak a máglya körül. Igazából már egy ideje nem hordtam őket, mert Zalán csak reggel vagy este szopott, de igazi aktualitását az eseménynek az adta, hogy egy hete kb. egyáltalán nem szopik. Nem gondoltam, hogy ilyen könnyen le fog mondani róla, igazából az ő döntése volt, nem én erőltettem. De egy percig sem bánom. Bármennyire is "csoda" meg "intim", meg "szép", nekem már teher volt. 20 hónaposan már az volt, és igazából neki sem volt már rá szüksége. Ezt be is bizonyította.
Szóval életem szoptatós időszaka véget ért, természetesen nem nyomtalanul. Mindig is bögyös voltam, várható volt, hogy 35 évesen, 31 hónapnyi szoptatás után nem fognak úgy állni a melleim, mint egy 18 évesnek. :-) Nem fogok rajta egy percig sem keseregni, benne van a buliban, tisztában voltam vele.
Most már semmi nem áll az utamban, hogy ledobjam azt a 10 kilót, ami feleslegesen van rajtam. Eddig se állt amúgy, de most már tényleg nincs kifogás. :-D De ellustultam. :-S
Ma megyünk oltásra. Kérem a téteket, hogy megkapjuk-e... ;-)
Megkapta:-) De nem rajta múlt, harcolt, mint egy gladiátor. :-)
VálaszTörlés