Komolyan, hogy bírják ezek ott bent hónapok óta?!
Kedd óta vagyok itthon Zalánnal karanténban, de péntekre kezdtem megbuggyanni. Úgyhogy felkerekedtem, hogy EGYEDÜL elmenjek Lilinek megrendelni a szülinapi tortáját, de férj rámsózta az ünnepeltet, "nem akarod te kiválasztani?" kérdéssel, naná, hogy akarta. Köszi. :-S
Szóval nyugodtan lehet fejet csóválni, minekilyennekagyerekezni, de tele van a tököm azzal, hogy egy hónapja (holnap jubilálok) összefosott ruhát mosok, hányást takarítok, hólyagokat kezelek, gyógyszert adagolok, aggódok, lázat mérek, nem alszok. Mellé még ugye egy influenzás férj is jutott, aki egyébként is hajlamos nyomorversenyt játszani, minden nyűgömre képes rátromfolni, hogy neki sokkal jobban.
6 éve nem gyújtottam rá, de most lenne rá igény....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése