Egyébként óriási gyerekek ám ezek ketten. Zaza elkezdett babázni, és ugye az az igazi tükör, hogy mit játszik a szerepjátékokban. Az előbb megetette uborkával, de többször figyelmezette: "jól rágd meg." Tibi macinak rendszeresen az orrát szívja (ugrókötéllel), tologatja babakocsiban, lefekteti aludni - és olyankor többször figyelmeztet, hogy legyek csendben. :-)
Lili tegnap megint hozott az oviból egy csomó színezőt, de egyet különösen meg kellett néznünk, ugyanis azt Zalánnak festette. Thomas. És nagyon odafigyelt, hogy most ne menjen ki a vonalból, mert ezt Zalánnak színezte. Kistulok meg úgy hozta hazáig, mint a véres kardot.
2010. december 16., csütörtök
A bölcsis affér, kvázi higgadtan
11-en vannak talán Zalánék egy csoportban, két gondozónővel, akik között a gyerekek el vannak osztva. Zalán így "Zsuzsa gyereke", aminek én többnyire örülök. Fiatal, lelkes, kedves, szemben a kissé fásult, egrecíroztatós, de még mindig erősen az elviselhetőség határán belül mozgó Marikával. Utóbbi szemmel láthatóan nem bírja a búrámat, amit konstatáltam, de nem foglalkozom vele. Nem törekszem rá, hogy megosztó legyek, de tudom, hogy egyes emberek képesek mozgalomszerűen utálni. :-) A munkahelyeimen számos példa volt erre, ami egyrészt nem érdekel, mert nem azért járok oda, hogy szeressenek, másrészt meg általában olyan emberek ezek, hogy akkor kezdenék aggódni, ha szeretnének:-)
Szóval Marika jellemzően annyit kommunikál velem, amennyit nagyon muszáj, azt is foghegyről, kérdésre. Körülbelül olyan stílusban, mint, aki neheztel valamiért, és nekem magamtól rá kellene jönnöm, hogy miért. Ezekkel én nem szoktam foglalkozni, ivarérett felnőtt ember kommunikáljon felnőtt ember módjára, ne úgy, mint egy hisztis, 16 éves tinilány. Másrészt alapból ilyen lehet a stílusa, kb. 50, már így is marad, én arra a napi 5-10 percre simán elviselem.
De hétfőn bemelegítésként kiverte nálam a biztosítékot. Megint letojta, hogy ott vagyok a gyerekkel, egy másik apukával csacsogott éppen. Pár perc után meguntam, hogy várok rá, hogy átvegye a gyereket, Zalánt beengedtem, én meg elindultam. Ekkor utánam szólt, hogy "befizetéééééééés". Fölösleges volt rám szólnia, mert ha nem fizetni megyek, akkor kifelé indulok, nem az irodák felé. Mindegy.
Gondoltam, ha már így szóba áll velem, szólok, hogy Zalán 23-án nem jön bölcsibe, mert Liliéknél úgyis nevelés nélküli nap lesz. Válasz röhögve: hát te nem is hozhatnád. Kérdem: WTF?! Hát, mert aki nem dolgozik, az aznap nem hozhatja a gyereket. De mindezt kaján mosollyal. Erre már az előző posztban kitértem, hogy miért tartom ez rohadtul hülye kifogásnak. Nem tudom, mire számítottak? Beszoktatom a gyereket, aztán nem viszem, mert úgyis otthon vagyok? És ha ez ekkora probléma, akkor miért vették fel eredetileg augusztustól? Én kértem, hogy tegyék át októberre, mert sok a szabim, marhára ráérünk, ha van olyan, akinek "időre" kell szoktatni a gyereket, nyugodtan cseréljék meg vele.
Nem vagyok gyárilag egy nyalizós alkat, de azért a gyerek érdekében sok mindent megtesz az ember. Egyrészt percre mindig akkor mentem, jöttem, amikor kérték a beszoktatás alatt, most is ott vagyok, mire végeznek az uzsonnával. A kaját időben fizetem, a perselybe minden hónapban dobok, ezen felül sokezerért vettem nekik ikeás játékokat (elvileg csak úgy, de eltették Karácsonya), adtam az előzőleg kérten felül még pénzt is a "csoport karácsonyába". Mikuláskor sütöttem mézeskalácsot, egy fél napig díszítgettem, és a végén azt osztogatták a gyerekeknek ajándék gyanánt. Mindezt persze hogy nem elsősorban a szociális érzékem miatt, hanem azt várja az ember valahol, hogy talán egy hangyányit máshogy állnak a gyerekéhez ettől.
És akkor a áttételesen a pofádba vágják, hogy vidd innen a gyerekedet, úgyse dolgozol, csak azért hordod ide, mert - óvónők-gondozónők kedvenc szlogenje: - terhedre van a saját gyereked.
Igen, bizonyára van ilyen is, mint olyan óvónő és gondozónő is, akinek terhére van a más gyereke, és ezzel együtt akkor a munkáját is kifogásolhatóan végzi.
Ezzel egyidejűleg már hétfőn mondták, hogy Zalánnak folyik az orra. Látom, vizes, de úgy látom, mindegyiké folyik, ennyivel intéztem el. Marika öngólt lőtt egyébként mert mondja, hogy folyik a gyerek orra, de ő az egyetlen, aki nem köhög.
Kedden viszont Zsuzsa húzta ki a gyufát a célozgatással. Két dolgot utálok mocsok módon: ha a pofámba hazudnak és ha célozgatnak. Megint mondom: felnőtt ember lesz szíves felnőtt ember módjára nyíltan kommunikálni.
Megyek a gyerekért, nem mond semmit. Kérdem: minden rendben volt? Hát, mondhatná azt is, hogy rendben volt, de nem. Na most itt megállt az ütő, hogy mégis mi történt? Hát nagyon színes a gyerek orrváladéka - abban a pillanatban épp elkezdett belőle folyni a víz. Meg hát köhög is csúnyán. Erre felkaptam a fejem, hogy köhög, nofene, ez eddig nem volt. Zsuzsa észrevette, hogy rés van a pajzson, és gyorsan lecsapott. Hogy hát igen, köhög, és HA ÚGY GONDOLOM, akkor tartsam pár napig otthon, nehogy karácsonyra betegedjen le. Nekem ott akkor az nem is esett le, hogy legkevésbé akkor betegszik le karácsonyig, ha addig már nem engedem bölcsibe - ergo két hétig, plusz a szünet. Ami kurvára nem ezért bosszant fel, mert terhemre van a gyerek, hanem azért, mert az 3 hét kiesés, tekintve, hogy 2,5 hónapja jár bölcsibe, talán sok lenne neki. Másrészt meg mint említettem, nem a lábszőrőmet fonom itthon unalmamban, attól függetlenül, hogy szabin vagyok.
Oké, akkor elviszem orvoshoz, majd ő megmondja, hogy hozhatom-e, mondtam Zsuzsának. Ó, hát szerinte azt nem kell, PIHENJEN itthon pár napot a gyerek (mit pihenjen ki?!), adjak neki sok C vitamint, és ha úgy gondolom, akkor a jövő héten vihetem, ha vásárlás meg ilyenek vannak betervezve....Na itt akartam nagyon csúnyát mondani.
Az az igazság, hogyha nyíltan megkérdik, hogy meg tudnám-e oldani, mivel még úgyis otthon vagyok, mert szeretnének elmenni szabira, akkor megértem, és lehet találok megoldást. De hogy a gyerek persona non grata lett, én meg a hülye anyuka, aki otthon mereszti a seggét és a gyerekére meg nekik kell vigyázni, így egy kicsit sok. Nem mellékesen nekik ez a munkájuk. Nem szívességet tesznek nekem, a munkájukat végzik. Ha 1 gyerek van, ha 11.
Olyan rohadt módon felhúztam magam, hogy az elmúlt 5 évben először gondoltam arra, hogy rá kéne gyújtani.
Nálam jobban csak Sanyit idegesítették fel, tegnap reggel munkába menet betért a bölcsibe, hogy szóljon, hogy nem megy Zalán. Ott volt Zsuzsa is, Marika is, Marikának persze derogált odamenni, csak a háttérből fülelt és amikor gondolta, akkor közbeszólt. Sanyi elmondta nekik, hogy ugyan az orvos szerint a gyereknek kutya baja, nem köhög, nem folyik az orra abnormálisan (és örülne, ha minden bölcsődés ennyit lenne beteg, mint Zalán :-D), nyugodtan jöhetne. De mivel olyan szépen kérték, a héten nem hozzuk, ellenben a jövő héten kénytelenek vagyunk, mert...Nagyot néztek, hogy hát én nem mondtam, hogy ez a programom a jövő hétre, ők ezt nem tudták. Én meg úgy gondolom továbbra is, hogy nem kell nekik megmagyaráznom, hogy miért viszem a gyereket.
Itt már Marika exkuzálta volna magát (amúgy is szeret jóban lenni a magasan kvalifikált szülőkkel, és az uram épp öltönyben volt, ami neki erre utal:-D), hogy hát mindnek folyik az orra és fertőzik egymás össze-vissza. Sanyi meg közölte vele, hogy akkor azt kell hazaküldeni, amelyik beteg... Gondolom ez sem tetszett nekik, de innentől én bevettem két leszarom tablettát, és kb. ugyanezt a viszonzást várhatják el a továbbiakban.
Persze, nem egetrengető dolgok ezek, csak rohadt szarul esik az embernek.
Eddig úgy voltam vele, hogy oké, jó helyen van a gyerek, szereti a gyereket, a gondozónőket, szeret járni, nem lesz gond, nyugodt lélekkel hagytam ott. De most marha keserű lett ám a szám íze. Pedig rohamosan közeleg az az idő, amikor nincs más választásom, mint rájuk hagyni, és ezt most már nem maradéktalan bizalommal teszem.
Szóval Marika jellemzően annyit kommunikál velem, amennyit nagyon muszáj, azt is foghegyről, kérdésre. Körülbelül olyan stílusban, mint, aki neheztel valamiért, és nekem magamtól rá kellene jönnöm, hogy miért. Ezekkel én nem szoktam foglalkozni, ivarérett felnőtt ember kommunikáljon felnőtt ember módjára, ne úgy, mint egy hisztis, 16 éves tinilány. Másrészt alapból ilyen lehet a stílusa, kb. 50, már így is marad, én arra a napi 5-10 percre simán elviselem.
De hétfőn bemelegítésként kiverte nálam a biztosítékot. Megint letojta, hogy ott vagyok a gyerekkel, egy másik apukával csacsogott éppen. Pár perc után meguntam, hogy várok rá, hogy átvegye a gyereket, Zalánt beengedtem, én meg elindultam. Ekkor utánam szólt, hogy "befizetéééééééés". Fölösleges volt rám szólnia, mert ha nem fizetni megyek, akkor kifelé indulok, nem az irodák felé. Mindegy.
Gondoltam, ha már így szóba áll velem, szólok, hogy Zalán 23-án nem jön bölcsibe, mert Liliéknél úgyis nevelés nélküli nap lesz. Válasz röhögve: hát te nem is hozhatnád. Kérdem: WTF?! Hát, mert aki nem dolgozik, az aznap nem hozhatja a gyereket. De mindezt kaján mosollyal. Erre már az előző posztban kitértem, hogy miért tartom ez rohadtul hülye kifogásnak. Nem tudom, mire számítottak? Beszoktatom a gyereket, aztán nem viszem, mert úgyis otthon vagyok? És ha ez ekkora probléma, akkor miért vették fel eredetileg augusztustól? Én kértem, hogy tegyék át októberre, mert sok a szabim, marhára ráérünk, ha van olyan, akinek "időre" kell szoktatni a gyereket, nyugodtan cseréljék meg vele.
Nem vagyok gyárilag egy nyalizós alkat, de azért a gyerek érdekében sok mindent megtesz az ember. Egyrészt percre mindig akkor mentem, jöttem, amikor kérték a beszoktatás alatt, most is ott vagyok, mire végeznek az uzsonnával. A kaját időben fizetem, a perselybe minden hónapban dobok, ezen felül sokezerért vettem nekik ikeás játékokat (elvileg csak úgy, de eltették Karácsonya), adtam az előzőleg kérten felül még pénzt is a "csoport karácsonyába". Mikuláskor sütöttem mézeskalácsot, egy fél napig díszítgettem, és a végén azt osztogatták a gyerekeknek ajándék gyanánt. Mindezt persze hogy nem elsősorban a szociális érzékem miatt, hanem azt várja az ember valahol, hogy talán egy hangyányit máshogy állnak a gyerekéhez ettől.
És akkor a áttételesen a pofádba vágják, hogy vidd innen a gyerekedet, úgyse dolgozol, csak azért hordod ide, mert - óvónők-gondozónők kedvenc szlogenje: - terhedre van a saját gyereked.
Igen, bizonyára van ilyen is, mint olyan óvónő és gondozónő is, akinek terhére van a más gyereke, és ezzel együtt akkor a munkáját is kifogásolhatóan végzi.
Ezzel egyidejűleg már hétfőn mondták, hogy Zalánnak folyik az orra. Látom, vizes, de úgy látom, mindegyiké folyik, ennyivel intéztem el. Marika öngólt lőtt egyébként mert mondja, hogy folyik a gyerek orra, de ő az egyetlen, aki nem köhög.
Kedden viszont Zsuzsa húzta ki a gyufát a célozgatással. Két dolgot utálok mocsok módon: ha a pofámba hazudnak és ha célozgatnak. Megint mondom: felnőtt ember lesz szíves felnőtt ember módjára nyíltan kommunikálni.
Megyek a gyerekért, nem mond semmit. Kérdem: minden rendben volt? Hát, mondhatná azt is, hogy rendben volt, de nem. Na most itt megállt az ütő, hogy mégis mi történt? Hát nagyon színes a gyerek orrváladéka - abban a pillanatban épp elkezdett belőle folyni a víz. Meg hát köhög is csúnyán. Erre felkaptam a fejem, hogy köhög, nofene, ez eddig nem volt. Zsuzsa észrevette, hogy rés van a pajzson, és gyorsan lecsapott. Hogy hát igen, köhög, és HA ÚGY GONDOLOM, akkor tartsam pár napig otthon, nehogy karácsonyra betegedjen le. Nekem ott akkor az nem is esett le, hogy legkevésbé akkor betegszik le karácsonyig, ha addig már nem engedem bölcsibe - ergo két hétig, plusz a szünet. Ami kurvára nem ezért bosszant fel, mert terhemre van a gyerek, hanem azért, mert az 3 hét kiesés, tekintve, hogy 2,5 hónapja jár bölcsibe, talán sok lenne neki. Másrészt meg mint említettem, nem a lábszőrőmet fonom itthon unalmamban, attól függetlenül, hogy szabin vagyok.
Oké, akkor elviszem orvoshoz, majd ő megmondja, hogy hozhatom-e, mondtam Zsuzsának. Ó, hát szerinte azt nem kell, PIHENJEN itthon pár napot a gyerek (mit pihenjen ki?!), adjak neki sok C vitamint, és ha úgy gondolom, akkor a jövő héten vihetem, ha vásárlás meg ilyenek vannak betervezve....Na itt akartam nagyon csúnyát mondani.
Az az igazság, hogyha nyíltan megkérdik, hogy meg tudnám-e oldani, mivel még úgyis otthon vagyok, mert szeretnének elmenni szabira, akkor megértem, és lehet találok megoldást. De hogy a gyerek persona non grata lett, én meg a hülye anyuka, aki otthon mereszti a seggét és a gyerekére meg nekik kell vigyázni, így egy kicsit sok. Nem mellékesen nekik ez a munkájuk. Nem szívességet tesznek nekem, a munkájukat végzik. Ha 1 gyerek van, ha 11.
Olyan rohadt módon felhúztam magam, hogy az elmúlt 5 évben először gondoltam arra, hogy rá kéne gyújtani.
Nálam jobban csak Sanyit idegesítették fel, tegnap reggel munkába menet betért a bölcsibe, hogy szóljon, hogy nem megy Zalán. Ott volt Zsuzsa is, Marika is, Marikának persze derogált odamenni, csak a háttérből fülelt és amikor gondolta, akkor közbeszólt. Sanyi elmondta nekik, hogy ugyan az orvos szerint a gyereknek kutya baja, nem köhög, nem folyik az orra abnormálisan (és örülne, ha minden bölcsődés ennyit lenne beteg, mint Zalán :-D), nyugodtan jöhetne. De mivel olyan szépen kérték, a héten nem hozzuk, ellenben a jövő héten kénytelenek vagyunk, mert...Nagyot néztek, hogy hát én nem mondtam, hogy ez a programom a jövő hétre, ők ezt nem tudták. Én meg úgy gondolom továbbra is, hogy nem kell nekik megmagyaráznom, hogy miért viszem a gyereket.
Itt már Marika exkuzálta volna magát (amúgy is szeret jóban lenni a magasan kvalifikált szülőkkel, és az uram épp öltönyben volt, ami neki erre utal:-D), hogy hát mindnek folyik az orra és fertőzik egymás össze-vissza. Sanyi meg közölte vele, hogy akkor azt kell hazaküldeni, amelyik beteg... Gondolom ez sem tetszett nekik, de innentől én bevettem két leszarom tablettát, és kb. ugyanezt a viszonzást várhatják el a továbbiakban.
Persze, nem egetrengető dolgok ezek, csak rohadt szarul esik az embernek.
Eddig úgy voltam vele, hogy oké, jó helyen van a gyerek, szereti a gyereket, a gondozónőket, szeret járni, nem lesz gond, nyugodt lélekkel hagytam ott. De most marha keserű lett ám a szám íze. Pedig rohamosan közeleg az az idő, amikor nincs más választásom, mint rájuk hagyni, és ezt most már nem maradéktalan bizalommal teszem.
2010. december 15., szerda
Jupiter összeakad Marssal és Vénusz összeborzolta Szaturnusz gyűrűit
avagy: vagy mindenki hülye, vagy én
Kicsitörpe itthon van. Nem, igazán nem beteg, ellenben a bölcsiben mindent bevetettek annak érdekében, hogy ne vigyem - lehetőleg már idén egyáltalán ne. Mert mindenki egyenlő, de vannak az egyenlőbbek. Úgyhogy megsértődtem, illetve beláttam, hogy ha most ellenszegülök, akkor a gyerek szívhatja meg, és nem vittem, de a jövő héten muszáj lesz. Majd egyszer ha lehiggadok, megírom a sztorit, mert tanulságos. Egyelőre nem tudom elválasztani, hogy mi az érzelmi síkon felháborító benne és mi az racionálisan. Szóval fújnom kell kettőt, hogy kellő távolságból tudjam szemlélni az eseményeket.
Szóval itthon van. Ma még elvittem Lilit oviba, mert szerdánként korcsolyázni járnak, de holnap és holnapután ő is marad. Jobban eljátszanak ketten, nem nagyon igénylik az "anya csak az enyém" projektet. Természetesen reggel kiderült, hogy nincs korcsolya, csak jó szokás szerint elfelejtettek szólni. Szünet van, ez a kifogás... hol, a jégpályán?! Mert az oviban nincs, az ziher. Vagy ez is a szokásos történet: a hivatalos szünet előtt ők hetekkel megkezdik a szünidei hozzáállást, és látványosan éreztetik, hogy a gyereknek már nem kéne ott lenni. Különben minek volt tegnap (december 14-én, 10 nappal karácsony előtt) a karácsonyi ünnepség? Lili reggel ujjongott, hogy hurrá karácsony, de lehiggasztottam, hogy nem, ez még nem karácsony, addig még 10-et kell aludni. Erre az 5 évesek bölcsességével: akkor nem tudom hová sietnek az óvodában. Ma kérdezték, hogy beteg-e Zalán, hogy nem viszem bölcsibe, mire Lili szintén: á, nem, csak kiutálták a bölcsiből. :-D Gondolom tegnapi puffogásaim közben ez is elhagyta a számat, ő meg megjegyezte a lényeget. ;-)
Szóval ő azért vette, hogy igazából nincs karácsony, de Lilla barátnője pl. hazáig könyörgött az anyjának, hogy aznap díszítsék fel otthon a fát. :-D
Reggel elvittük Lilit oviba, Zalán sírt egy sort, hogy ő miért nem mehet bölcsibe. Besétáltunk a Sparba - közben legalább hatszor seggelt egyet a tükörjégen, egyem meg, utána pedig hazabuszoztunk. Na, az volt az igazi királyság. Szerintem még soha nem ült buszon, úgyhogy nagyon tetszett neki. Itthon még megmotoroztatta Tibi macit - ő az új totemállata, egy lépést se nélküle, utána kiszívta az orrát egy ugrókötéllel, majd lefektette aludni. Mindig elcsodálkozom azon, hogy képes félórákat is elhasalni a szőnyegen és tologatni a kisautókat és a mozdonyokat a legnagyobb nyugiban. Lili mai napig nem képes hasonló elmélyülésre, neki folyton ott kell lenni mindenhol, pörögni. Na persze nem egyformák. :-)
Délben egyedül lefeküdt aludni, úgyhogy most alszik.
Azon meg nem tudom, hogy sírjak, vagy röhögjek, hogy az elmúlt 21 órában, amit együtt töltöttünk, egyetlen egyszer nem köhögött, és az orrát is csak odakint töröltem a mínusz 10-ben. Merthogy a bölcsiben ez volt a kifogás: nagyon színes a taknya és köhög. És sokkal-sokkal jobb lesz neki otthon pihenni. Mert inkább most maradjon otthon, mint hogy karácsonyra legyen beteg. És 23-án nem hozhatja a gyereket az, aki nem dolgozik. Und so weiter...Mondom, még higgadok.
Papíron október 23-a óta dolgozom egyébként. ahhoz a kutyának sincs köze, hogy szabadságon vagyok. Ha ez ennyire probléma, akkor a túróért vették fel a gyereket október 1-től? Ha meg felvették, hogy lehet az kifogás bármire, hogy "nem dolgozom". Egyébként se a seggem vakarom itthon napszámban, van épp elég elfoglaltságom, de nem gondolom, hogy erről napi szinten fel kéne világosítanom a gondozónőt, megindokolandó, hogy a bölcsődébe felvett gyerekemet miért is viszem bölcsődébe.
Na, mondom, időnként kitör belőlem a gőz:-DD
Amúgy nem titok ez: vezetni járok. Meg közigazgatási versenyvizsgára tanulok. De ha szoláriumba járnék meg masszíroztatni, meg a műkörmömet fényeztetni, akkor is maximum kérhetne, és nem utasíthatna. Szerintem. De én egy rohadt liberális vagyok még mindig. :-D Az X faktorban se szurkolok senkinek, szerintem az fog győzni, akire az SMS-ezők döntő többsége szavaz. Ha ez nem egyezik az én ízlésemmel, akkor se történik semmi. :-) A Való világról is az a véleményem, hoyg nem nézem. Akit érdekel, felőlem nézze. De már mondták, nem fog ez így menni, hogy nem foglalok állást, hogy fekete vagy fehér, és igen hamar a gladiátolképzőben találom magam ilyen lohadt viselkedéssel;-)
Kicsitörpe itthon van. Nem, igazán nem beteg, ellenben a bölcsiben mindent bevetettek annak érdekében, hogy ne vigyem - lehetőleg már idén egyáltalán ne. Mert mindenki egyenlő, de vannak az egyenlőbbek. Úgyhogy megsértődtem, illetve beláttam, hogy ha most ellenszegülök, akkor a gyerek szívhatja meg, és nem vittem, de a jövő héten muszáj lesz. Majd egyszer ha lehiggadok, megírom a sztorit, mert tanulságos. Egyelőre nem tudom elválasztani, hogy mi az érzelmi síkon felháborító benne és mi az racionálisan. Szóval fújnom kell kettőt, hogy kellő távolságból tudjam szemlélni az eseményeket.
Szóval itthon van. Ma még elvittem Lilit oviba, mert szerdánként korcsolyázni járnak, de holnap és holnapután ő is marad. Jobban eljátszanak ketten, nem nagyon igénylik az "anya csak az enyém" projektet. Természetesen reggel kiderült, hogy nincs korcsolya, csak jó szokás szerint elfelejtettek szólni. Szünet van, ez a kifogás... hol, a jégpályán?! Mert az oviban nincs, az ziher. Vagy ez is a szokásos történet: a hivatalos szünet előtt ők hetekkel megkezdik a szünidei hozzáállást, és látványosan éreztetik, hogy a gyereknek már nem kéne ott lenni. Különben minek volt tegnap (december 14-én, 10 nappal karácsony előtt) a karácsonyi ünnepség? Lili reggel ujjongott, hogy hurrá karácsony, de lehiggasztottam, hogy nem, ez még nem karácsony, addig még 10-et kell aludni. Erre az 5 évesek bölcsességével: akkor nem tudom hová sietnek az óvodában. Ma kérdezték, hogy beteg-e Zalán, hogy nem viszem bölcsibe, mire Lili szintén: á, nem, csak kiutálták a bölcsiből. :-D Gondolom tegnapi puffogásaim közben ez is elhagyta a számat, ő meg megjegyezte a lényeget. ;-)
Szóval ő azért vette, hogy igazából nincs karácsony, de Lilla barátnője pl. hazáig könyörgött az anyjának, hogy aznap díszítsék fel otthon a fát. :-D
Reggel elvittük Lilit oviba, Zalán sírt egy sort, hogy ő miért nem mehet bölcsibe. Besétáltunk a Sparba - közben legalább hatszor seggelt egyet a tükörjégen, egyem meg, utána pedig hazabuszoztunk. Na, az volt az igazi királyság. Szerintem még soha nem ült buszon, úgyhogy nagyon tetszett neki. Itthon még megmotoroztatta Tibi macit - ő az új totemállata, egy lépést se nélküle, utána kiszívta az orrát egy ugrókötéllel, majd lefektette aludni. Mindig elcsodálkozom azon, hogy képes félórákat is elhasalni a szőnyegen és tologatni a kisautókat és a mozdonyokat a legnagyobb nyugiban. Lili mai napig nem képes hasonló elmélyülésre, neki folyton ott kell lenni mindenhol, pörögni. Na persze nem egyformák. :-)
Délben egyedül lefeküdt aludni, úgyhogy most alszik.
Azon meg nem tudom, hogy sírjak, vagy röhögjek, hogy az elmúlt 21 órában, amit együtt töltöttünk, egyetlen egyszer nem köhögött, és az orrát is csak odakint töröltem a mínusz 10-ben. Merthogy a bölcsiben ez volt a kifogás: nagyon színes a taknya és köhög. És sokkal-sokkal jobb lesz neki otthon pihenni. Mert inkább most maradjon otthon, mint hogy karácsonyra legyen beteg. És 23-án nem hozhatja a gyereket az, aki nem dolgozik. Und so weiter...Mondom, még higgadok.
Papíron október 23-a óta dolgozom egyébként. ahhoz a kutyának sincs köze, hogy szabadságon vagyok. Ha ez ennyire probléma, akkor a túróért vették fel a gyereket október 1-től? Ha meg felvették, hogy lehet az kifogás bármire, hogy "nem dolgozom". Egyébként se a seggem vakarom itthon napszámban, van épp elég elfoglaltságom, de nem gondolom, hogy erről napi szinten fel kéne világosítanom a gondozónőt, megindokolandó, hogy a bölcsődébe felvett gyerekemet miért is viszem bölcsődébe.
Na, mondom, időnként kitör belőlem a gőz:-DD
Amúgy nem titok ez: vezetni járok. Meg közigazgatási versenyvizsgára tanulok. De ha szoláriumba járnék meg masszíroztatni, meg a műkörmömet fényeztetni, akkor is maximum kérhetne, és nem utasíthatna. Szerintem. De én egy rohadt liberális vagyok még mindig. :-D Az X faktorban se szurkolok senkinek, szerintem az fog győzni, akire az SMS-ezők döntő többsége szavaz. Ha ez nem egyezik az én ízlésemmel, akkor se történik semmi. :-) A Való világról is az a véleményem, hoyg nem nézem. Akit érdekel, felőlem nézze. De már mondták, nem fog ez így menni, hogy nem foglalok állást, hogy fekete vagy fehér, és igen hamar a gladiátolképzőben találom magam ilyen lohadt viselkedéssel;-)
2010. december 13., hétfő
A rózsaszín nadrág incidens avagy Pókember mindent visz
Zalán nő, mint a gomba. 104-es méretű ruhákat hord, 26-os a lába - ekkora volt a 2 év 8 hónappal (letöltendő ;-))idősebb nővére tavasszal. Szóval Zaza 2 évesen akkora, mint Lili 4 évesen volt.
Tegnap estére kinőtte az összes pizsamáját, a maradékot meg összepisilte, a még maradékabb száradt. Így ráhúztam Lili egyik pizsamagatyáját. Rózsaszín. Sanyi próbált tiltakozni, de közöltem vele, hogy nincs más, amúgy is trendi.
Gyerek persze nem hülye, tudja, hogy ami rózsaszín, az a nővéréjé, így nem akarta felvenni. Némi időbe telt, amíg meggyőztem, hogy Lili már kinőtte és neki adta. Felvette.
Erre bejött a bűdi boszorkány, és a röhögéstől pukkadozva közli az öccsével: "hát te meg úgy nézel ki, mint egy láááááány!" Azt hittem itt vége, leveszi. De nem, még nem érzi sértésnek, ha "lelányozzák". Lili azonban úgy érezte, hogy neki itt most muszáj aprítani az öccsét, úgyhogy időről időre közölte vele, hogy "ez a rózsaszín nadrág naggggyon ciki". De kiderült, hogy Zalánnak nincsenek averziói a rószaszínnel szemben, és nincs tisztában a ciki szó jelentésével, mert nem húzta fel magát. :-)
Egyébként is újabban megbolondít azzal, hogy csak olyan ruhát hajlandó felvenni, amin van valami felirat, kép, különös tekintettel Thomasra és a Verdákra. Mivel még olvasni nem tud, így kemény átverések áldozata, simán beveszi, hogy a zoknira az van írva, hogy "Thomas a barátom", nem pedig az, hogy "baby sport". :-D
Van egy mumus sapka, egy hónapja nem tudjuk ráadni, mert ordítva tépi le a fejéről, és toporzékolva követeli az "egyszervoltholnemvoltosat". Ami egyébként egy kisautó, fogalmam nincs honnan vette hozzá a dumát, de az kell.
Kitaláltuk, hogy veszünk rá vasalható matricát, hátha. És bejött. Fogalma nincs, hogy ki az a Pókember, de pókemberes sapkaként már le se szakad a fejéről. :-)
És ha már szuperhősök:
szombaton besétáltunk a városba, mondom Lilinek: megyünk, megnézzük a Betlehemet. Mire gyerekem csillogó szemmel: Batmant?!
2010. december 11., szombat
Tündérszerkó
Lili valamelyik nap már a születésnapi ajándékait kezdte tervezni. Nem kezdtem anyázni, hanem ennek apropóján meggyőztem, hogy napoljuk el a ZhuZhuPetet, és inkább kérjen a Jézuskától koronát meg tündérszoknyát, és majd szülinapjára kap hörcsögöt autóval. Nem titkolt reményem, hogy addigra lemegy róla az a gurulós hörcsög-kórság.
Kérdeztem szeretne-e tündérszárnyakat és varázspálcát is? Erre elkedzett visítani, hogy ő rohadtul nem akar szárnyakat, mert nem akar innen elrepülni a messzeségbe. Ez a fóbiája már tavaly is megvolt. :-D De most sikerült elmagyarázni, hogy az nem igazi szárny, így némi gondolkodási időt kért, majd kibökte, hogy akar szárnyakat is.
Ja, hogy miért kell nekem még ajándékot vennem a gyurmakészlet mellé? Anyósom közölte, hogy vegyük meg mi az ajándékot, majd kifizeti...
Úgyhogy mentem koronát meg tündérszoknyát venni. A H&M-ben volt korona, kapott mellé tündérszárnyat varázspálcával. Volt szoknya is, de irreálisan drágának találtam. Úgyhogy vettem 2 méter tüllt és elkészítettem neki a tütüt. Így: http://justwemoms.blogspot.com/2009/06/easy-no-sew-tutu-tutorial.html (Aki belevágna: ha kb. egy 5 évesre való, térdig érő szoknyát szeretnétek készíteni, akkor legalább 3 méter kell, így lesz szép "dús".)
Hamar kész lett, de sikerült csillámos tüllt vennem, aminek a nagy része a művelet végére lepergett, beborított engem kb. manduláig, a fél szobát, majd sikeresen széthordtuk az egész lakásban. Este fogmosás közben észrevettem, hogy csillámosat is köpök:-)
De van tündérszerkó.:-)
Kérdeztem szeretne-e tündérszárnyakat és varázspálcát is? Erre elkedzett visítani, hogy ő rohadtul nem akar szárnyakat, mert nem akar innen elrepülni a messzeségbe. Ez a fóbiája már tavaly is megvolt. :-D De most sikerült elmagyarázni, hogy az nem igazi szárny, így némi gondolkodási időt kért, majd kibökte, hogy akar szárnyakat is.
Ja, hogy miért kell nekem még ajándékot vennem a gyurmakészlet mellé? Anyósom közölte, hogy vegyük meg mi az ajándékot, majd kifizeti...
Úgyhogy mentem koronát meg tündérszoknyát venni. A H&M-ben volt korona, kapott mellé tündérszárnyat varázspálcával. Volt szoknya is, de irreálisan drágának találtam. Úgyhogy vettem 2 méter tüllt és elkészítettem neki a tütüt. Így: http://justwemoms.blogspot.com/2009/06/easy-no-sew-tutu-tutorial.html (Aki belevágna: ha kb. egy 5 évesre való, térdig érő szoknyát szeretnétek készíteni, akkor legalább 3 méter kell, így lesz szép "dús".)
Hamar kész lett, de sikerült csillámos tüllt vennem, aminek a nagy része a művelet végére lepergett, beborított engem kb. manduláig, a fél szobát, majd sikeresen széthordtuk az egész lakásban. Este fogmosás közben észrevettem, hogy csillámosat is köpök:-)
De van tündérszerkó.:-)
2010. december 8., szerda
Ver a gyerekem
A hétvégén kiderült, hogy nemek mentén pártokra szakadt a családunk. Sanyival csipkedtük, csiklandoztuk egymást - azaz hülyegyerek módjára viselkedtünk. Ezen Lili -halálfáradtan - bőgni kezdett, Zalán meg egy dramaturgiailag megfelelő pillanatban fejen húzott Emilyvel. Emily egy maroknyi kis FÉM mozdony, úgyhogy meglehetősen fájt, amikor fegyverként használta ellenem.
A Mikulás kitűnően sikerült a bölcsiben. Zaza vagány volt. Utána haza se akart jönni. :)
2010. december 5., vasárnap
Apróságok
Minden gyereknevelési szakkönyv alaptétele: ne hasonlítgasd a gyereked senkihez, mind egyedi ütemben fejlődik. Ez simán be is tartható, amíg nem mész emberek közé, vagy az emberek nem jönnek hozzád. Mert a verseny és az összehasonlítás - minimum "az átlaghoz" ott kezdődik, hogy megszületik. Komolyan, sose értettem, hogy miért úgy megy minden születési SMS, hogy gyerek neve, születési idő percre pontosan, súly és hossz. Jó, mondjuk ennél többet nehéz mondani róluk, én megértem. :-) És innentől nincs megállás. Mert vagy nagyobb, mint a szomszéd Tibike, vagy hosszabb, mint te voltál. Többször eszik, mint anyád munkatársának az unokája, de kevesebbet alszik. És ez még csak a gyerekágy. Utána megy az igazi derby, a hasonkórúak anyukáival. A jástzótéren még csak-csak visszafogják magukat, de a virtuális térben (lásd babanet, nlc, velvet poronty) elszabadulnak a bezzeganyuk.Én pl. hülyére röhögtem magam, hogy amikor az én gyerekem legnagyobb rajzeredménye egy szőrös krumpli volt (és örültem, hogy végre tud görbe vonalat rajzolni), akkor egy fórumtárs hasonkorú gyereke már változatos színvilágot mutató figurális ábrákat rajzolt és vonalon belül maradva ki is színezte őket. :-D Zseni, na.
Lilit két évesen szerintem csak én értettem, mert valami hottentotta nyelvjárásban beszélte a magyart, és többet mutogatott, mint beszélt.
Zalán ezzel szemben mondatokban beszél, gyakorlatilag kristálytisztán. Piszkosul élvezem, hogy még egy kis zokni agyilag, ellenben el tudja mondani, hogy mit gondol, és fetrengek a röhögéstől amikor a maga szintjén értelmez dolgokat.
Köztudottan állandóan énekelnek, igazából teljesen mindegy nekik, hogy gyerekdal, vagy Quimby, ha tetszik nekik, akkor éneklik unásig. Valamelyik nap ezt hallom Zalántól: "boldogság, gyere haza. Késő van, gyere APA. " :-D Meséltem Eninek, szerinte a gyerek jobban felfogta a dal értelmét, mint Shodeinde Dorka az X faktorban :-).
Anyós itt volt tegnap, előtte Lili bejelentette, hogy ő haragszik rá. Kérdeztük miért?
"Azért, mert azt mondta nekem, hogy tündércsillag, amikor én hercegnő vagyok." :-) Sanyi ment ki anyósért, útközben figyelmeztette is, hogy ügyeljen a spanyol etikettre. :-)
Az oviban gondolom most a hónapokat, évszakokat tanulhatják, mert Lili központi témája a "milyen hónap van" és különböző esemény hónapszerinti eloszlása. Ezen apropóból kérdeztem tőle, hogy ő mikor is született? Válasz: "Nem emlékszem rá, még nagyon kicsi voltam.":-)
Néptáncon tanultak egy dalt, persze itthon is énekelte. Emígyen: "Új a csizmám most vették, most VÉRES a talpa." Kikerestem, meghallgattuk: hallod, nem véres, FÉNYES.
Szilárd meggyőződéssel állította, hogy nem, ők vérest énekelnek, nekik Erika néni így tanította. Anyós vére. Az autópályán ő megy jó irányban, az összes többi hülye jön forgalommal szemben. :-S
Ja, és persze az azóta klasszikussá vált megnevezése a lábfej nélküli harisnyára: láb nélküli fejlődő harisnya. :-)
2010. november 30., kedd
Sellőpóni...
Mostanában sokat fordulok elő játékosztályok környékén, és ott bukkantam eme darabra.
Sellőpóni. Komolyan érdekelne, hogy mit szed, vagy mit nem szed, aki ilyet kitalál. Egy ló, ami hal.
De nem csikóhal ám, ami adná magát, ha valaki vízben élő lovat akar. Víziló nem jó, az disznóféle, azzal egy igazi cuki tündibündi nem játszhat.
Nem, sellőpóni, **szod. Akik zenélő, csúszdás, hintás palotában laknak (akciósan 13.890-ért) meg delfinvontatású kagylóhintón (érezd: ló a kagylóban áááá) közlekednek és tortát sütnek.
Lili mondta, hogy cuki, de leszereltem, hogy sajnos ez nincs a Mikulásnak, se a Jézuskának. Bár lehet, hogy kopik az ingerküszöböm, mert a muskétás Barbie-k láttan éppcsak felszaladt a szemöldöm egy millimétert. Pedig az is: női katona a XVII. században? Én értem, hogy Barbie egy self made woman, de a történelmi tények smafuk? Bár mit csodálkozom, a sellőpóni atyja a biológiának is hátat fordított már régen. :-)
2010. november 27., szombat
Tiszta szoba, szobatiszta
Meglódult Zé gyerek a szobatisztaság felé vezető úton.
Igaz, alig kettő, de Lili ugyanennyi idős volt, amikor hasonló döntés eredményeképpen 3 nap alatt ledobta a pelust, nem sokkal utána éjszakára is. Sztori emitt olvasható.
Zalánnal is előfordult már, hogy produkált, ha ráültettem a bilire, de soha nem szólt eddig magától, hogy pisilni kell. Csak azért, hogy becsurgatott. A Szent Verdás Alsógatyába.
Szóval az én fogalmaim szerint ez egyszerű időzítés és helyrajz kérdése, nem valós szobatisztaság. Tudom mikor fog pisilni, kakilni és ráültetem a bilire, így nem a pelusba csorgat, hanem a bilibe. Van ilyen anyuka is, aki 15 percenként "pisilteti" a gyereket, jó lapjárás esetén egy-két pisit eltalál, a többinél lukra fut... És akkor a "gyerek szobatiszta, csak nem szól". (Ekkor sem röhögtem.)
A hét elején volt a bölcsiben valami szülőcsoportos megbeszélés, épp a szobatisztaság volt a téma. Maradjunk annyiban, hogy állati felnőtt módon viselkedtem ott is, nem röhögtem hangosan sem a hülyeségeken (az egész család összegyűlik és tapsol MINDIG, ha Izidorka a bilibe csurgat), sem az anyukák önkéntes glóriafényezési versenyén. És nem ám az elsőgyerekesek voltak a leglelkesebbek.... Mint valami anonim szuperanyák gyülekezete: "Mari vagyok, 32 éves, és a gyerekem ugyan csak 3 évesen lett szobatiszta, de 4 évesen már olvasott!!! " Meg a "ne hallgassatok senkire, minden gyerek más ütemben fejlődik, az se baj, ha csak későn lesz szobatiszta. Na persze az enyémmel nem így volt, (ez fontos hozzátennem.) " "Gizi vagyok, 35 éves, és egyszer rácsaptam a gyerekre, mert hisztizett a boltban. De soha máskor. Becsszó."Kissé karikírozva, de hasonló expozék hangzottak el.
Mindegy, ott a gondozónők egyértelműen azt hangsúlyozták, hogy majd tavasszal-nyáron mozdulnak rá jobban a bili témára, mert nagyon ráérnek még a gyerekek.
Ma reggel azért megkérdeztem a fiatalembert, nem ülne-e rá a wc-re, és nagyon lelkes lett. Egyébként is utálja a pelenkázást, állandóan elszalad, harcol ellene.
Üldögélt, Lili szórakoztatta (vitt be széket), olvasgatott, rajzolt a mágneses rajztáblán, és belekakilt mellékesen. :-) Délután megint felajánlottam neki a lehetőséget, akkor meg hallottuk, hogy csorog a pisi. Megint elüldögélt egy darabig, mindenkit kizavart (Mennyél be szobába!!!), és bele is kakilt. Most ismét Verdás gatyában tengeti, próbáltam motiválni, hogy szóljon, mert ha lepisili Villám McQueent, akkor az szomorú lesz. Nem tudom mennyire veszi be, nem nagyon hagyja hülyének nézni magát. :-)
Update: be is pisilt, de szólt. Időben, számban, személyben nyelvtanilag helyesen: pisilek. :-) És valóban, abban a pillanatban pisilt. :-DD De legyünk pozitívak: ragoz!
Igaz, alig kettő, de Lili ugyanennyi idős volt, amikor hasonló döntés eredményeképpen 3 nap alatt ledobta a pelust, nem sokkal utána éjszakára is. Sztori emitt olvasható.
Zalánnal is előfordult már, hogy produkált, ha ráültettem a bilire, de soha nem szólt eddig magától, hogy pisilni kell. Csak azért, hogy becsurgatott. A Szent Verdás Alsógatyába.
Szóval az én fogalmaim szerint ez egyszerű időzítés és helyrajz kérdése, nem valós szobatisztaság. Tudom mikor fog pisilni, kakilni és ráültetem a bilire, így nem a pelusba csorgat, hanem a bilibe. Van ilyen anyuka is, aki 15 percenként "pisilteti" a gyereket, jó lapjárás esetén egy-két pisit eltalál, a többinél lukra fut... És akkor a "gyerek szobatiszta, csak nem szól". (Ekkor sem röhögtem.)
A hét elején volt a bölcsiben valami szülőcsoportos megbeszélés, épp a szobatisztaság volt a téma. Maradjunk annyiban, hogy állati felnőtt módon viselkedtem ott is, nem röhögtem hangosan sem a hülyeségeken (az egész család összegyűlik és tapsol MINDIG, ha Izidorka a bilibe csurgat), sem az anyukák önkéntes glóriafényezési versenyén. És nem ám az elsőgyerekesek voltak a leglelkesebbek.... Mint valami anonim szuperanyák gyülekezete: "Mari vagyok, 32 éves, és a gyerekem ugyan csak 3 évesen lett szobatiszta, de 4 évesen már olvasott!!! " Meg a "ne hallgassatok senkire, minden gyerek más ütemben fejlődik, az se baj, ha csak későn lesz szobatiszta. Na persze az enyémmel nem így volt, (ez fontos hozzátennem.) " "Gizi vagyok, 35 éves, és egyszer rácsaptam a gyerekre, mert hisztizett a boltban. De soha máskor. Becsszó."Kissé karikírozva, de hasonló expozék hangzottak el.
Mindegy, ott a gondozónők egyértelműen azt hangsúlyozták, hogy majd tavasszal-nyáron mozdulnak rá jobban a bili témára, mert nagyon ráérnek még a gyerekek.
Ma reggel azért megkérdeztem a fiatalembert, nem ülne-e rá a wc-re, és nagyon lelkes lett. Egyébként is utálja a pelenkázást, állandóan elszalad, harcol ellene.
Üldögélt, Lili szórakoztatta (vitt be széket), olvasgatott, rajzolt a mágneses rajztáblán, és belekakilt mellékesen. :-) Délután megint felajánlottam neki a lehetőséget, akkor meg hallottuk, hogy csorog a pisi. Megint elüldögélt egy darabig, mindenkit kizavart (Mennyél be szobába!!!), és bele is kakilt. Most ismét Verdás gatyában tengeti, próbáltam motiválni, hogy szóljon, mert ha lepisili Villám McQueent, akkor az szomorú lesz. Nem tudom mennyire veszi be, nem nagyon hagyja hülyének nézni magát. :-)
Update: be is pisilt, de szólt. Időben, számban, személyben nyelvtanilag helyesen: pisilek. :-) És valóban, abban a pillanatban pisilt. :-DD De legyünk pozitívak: ragoz!
2010. november 18., csütörtök
Jézus, Télapó, gyurma meg testőr Barbie a kamionban
Ja-ja, karácsony. Természetesen ha a gyerekeknek maguktól nem lenne ajándékötlete, akkor azért a kertévék gondoskodnak arról, hogy adjanak párat. A reggeli meseblokkban hétvégén szerintem a mese és a reklám aránya közel 50-50%. ( Jó, persze nekünk sincs tévénk, illetve van, de csak National Geographicet nézünk rajta Spektrummal felváltva, ill. DVD-n művészfilmeket; hallottam. ;-) )
Zalánnak szerintem tök mindegy, csak Thomasos és/vagy Verdás legyen. És lehetőleg kamion is. Meg kukásautó. A hétvégén vettünk is így 5000-ért Lilinek egy kabátot, 800-ért Zalánnak egy db zoknit a H&M-ben. Mondjuk hazáig kézben hordta, mint a győzelmi serleget, majd másnap abban ment bölcsibe és minden szembejövőnek megmutatta, hogy "nézd: Verdás".
Lili maga se tudja mit akar. Igazából semire nem vágyik aaaaannyira, de bármit meglát, az kell. Amit legtöbbet emleget, az a Play-Doh fagyis készlete. Tegnap azt akart rajzolni a Jézuskának levélben, de berágott, mert nem tudta lerajzolni, hiába győzködtem, hogy rajzoljon, ahogy tudja, a Jézuska fel fogja ismerni. A vége hiszti lett, nekem meg karácsonyhoz méltatlan szavak tolakodtak az elmémbe.
Aztán testőr Barbie-t is szeretne, de lehetőleg mind a négyet...
És ZuzuPets hörcsögöt autóval meg mittudoménmivel...
Meg táncoló-beszélő pszicho-Dorát (tök pszichopata feje van, plusz amikor véletlenül a Müllerben működésbe hoztuk, a dobozban tánc gyanánt olyan vergődést levágott, hogy Sanyi konkrétan megijedt tőle:-)))
És az ÖSSZES Pöttyös Panni könyvet...
És beteg kispónit - ezt mondjuk tavaly is megfutottuk, mondtam hogy én PELENKÁS, CUMIS, KEHES lovat nem veszek. Majd ha meggyógyul és szobatiszta lesz.
Meg valami gyöngyös izét, tudjátok, amiben hallucinogén-származékok voltak...
Meg bármit, amit épp meglát, és kellően cuki, meg flitteres meg rózsaszín. Ja persze, tütü is kéne neki, meg szárny és varázspálca - persze rózsaszín. És korona, és "anya, lehetek Lilo és Stich a farsangon és csinálsz nekem MOST (novemberben) hozzá szokynát meg virágdíszt?"
Hát hogyne.
Zalánnak szerintem tök mindegy, csak Thomasos és/vagy Verdás legyen. És lehetőleg kamion is. Meg kukásautó. A hétvégén vettünk is így 5000-ért Lilinek egy kabátot, 800-ért Zalánnak egy db zoknit a H&M-ben. Mondjuk hazáig kézben hordta, mint a győzelmi serleget, majd másnap abban ment bölcsibe és minden szembejövőnek megmutatta, hogy "nézd: Verdás".
Lili maga se tudja mit akar. Igazából semire nem vágyik aaaaannyira, de bármit meglát, az kell. Amit legtöbbet emleget, az a Play-Doh fagyis készlete. Tegnap azt akart rajzolni a Jézuskának levélben, de berágott, mert nem tudta lerajzolni, hiába győzködtem, hogy rajzoljon, ahogy tudja, a Jézuska fel fogja ismerni. A vége hiszti lett, nekem meg karácsonyhoz méltatlan szavak tolakodtak az elmémbe.
Aztán testőr Barbie-t is szeretne, de lehetőleg mind a négyet...
És ZuzuPets hörcsögöt autóval meg mittudoménmivel...
Meg táncoló-beszélő pszicho-Dorát (tök pszichopata feje van, plusz amikor véletlenül a Müllerben működésbe hoztuk, a dobozban tánc gyanánt olyan vergődést levágott, hogy Sanyi konkrétan megijedt tőle:-)))
És az ÖSSZES Pöttyös Panni könyvet...
És beteg kispónit - ezt mondjuk tavaly is megfutottuk, mondtam hogy én PELENKÁS, CUMIS, KEHES lovat nem veszek. Majd ha meggyógyul és szobatiszta lesz.
Meg valami gyöngyös izét, tudjátok, amiben hallucinogén-származékok voltak...
Meg bármit, amit épp meglát, és kellően cuki, meg flitteres meg rózsaszín. Ja persze, tütü is kéne neki, meg szárny és varázspálca - persze rózsaszín. És korona, és "anya, lehetek Lilo és Stich a farsangon és csinálsz nekem MOST (novemberben) hozzá szokynát meg virágdíszt?"
Hát hogyne.
2010. november 13., szombat
Zalánszáj
-Hogy hívnak?
-Zalán Kettő.
(Úgyis az lesz a következő kérdés, hogy hány éves, letudja egyben:-))
-Nézd, Minimax. - mutat a Holdra.
Kukájozós autó. (Kukásautó)- szintén az házioltáron.
Jó éjszakádat!- köszön el lefekvéskor.
Nekem fel sem tűnt, de apája ledöbbent azon, hogy 10-ig számol magyarul és hatig angolul. :-))
2010. november 12., péntek
Anaaa, mi az?
Ana vagyok. Nem elírtam, én ana vagyok. Mindkét gyerekem így hív, a kicsinél fel se tűnik, a nagynál időszakosan agylobot kapok tőle. Amikor rászólok, hogy nem vagyok ana, akkor korrigál, hogy "bocs, aNYUkám". Érdekes, akkor megy a "ny".
Zalán, ha nagyon be akar nyalni, akkor anucizik. :-)
Gyönyörűségesen okos 2 éves, elkezdődött nála a "mi az?" korszak. Egész nap képeskönyveket illetve termékkatalógusokat nézegetünk, ő a kettő között semmi különbséget nem érez, ugyanolyan lelkesedéssel lapozza. Az állatos könyvben cicákat keres, a Metro katalógusban Samsungot. Meg Villám Mac-et. Thomas mellé emeltük a családi oltáron a Verdákat is. Állandóan azt nézi DVD-ről. Elromlott a tévénk, mit össze nem udvaroltam egy szerelőnek, hogy még ma próbálja már megcsinálni, mert ki leszek nyúvasztva, ha holnap nem tudnak Dórát, Diegót meg X-faktort nézni:-)
Szóval nézegetjük a katalógust, mai gyerek, keni-vágja a márkaneveket. Samsung, LG, Nokia. (Megismeri a logót.)
A konyhában megkértem, hogy adja már ide a répát, erre behozta a mondókás könyvet. Répa, retek, mogyoró. Lili szerint: répa, paradicsom, krumpli. Mert bénák a rajzok, tényleg.
"Nézd mi van ott!" -visítottam debil, de lelkes óvónéni hangon: mire gyerekem: virág. Jogos. Virágmező közepén egy kismacska, de több volt a virág. :-)
Lilivel állati jól megvannak, a nővére talán még feljebb áll az oltárán, mint Thomas és barátai, meg az összes Verda együttvéve. Egyébként is nagyon közösségi gyerek, a körülmények nem nagyon érdeklik, inkább a társaság, az együttjátszás élménye fontos neki. Amúgy Lili is ilyen, annyira nem is bánom, hogy nem tárgyak, helyek kötik le a figyelmét, hanem események.
Egyébként imád rosszalkodni továbbra is, újabban minden és azonnal kell neki. Állandóan elszed Lilitől mindent, ő meg odaadja. Szoktam heccelni, hogy harcoljon már egy kicsit, nem kell első nyikkra odaadni mindent a kis buldózernek. :-) Lili időnként könnyen enged másoknak, és belenyugszik a helyzetbe. Egyébként meg piszok kitartó, szoktam volt mondani, hogy egy rózsaszín, habos-babos, flitterekkel és tüllökkel díszített TANK. :-)Cuki, édes, talpig kislány, de ha valamit a fejébe vesz, azt csinálja. Korcsolyán kész vannak tőle, hogy halálosan fáradt, de akkor sem panaszkodik, nem áll meg, nem ül le, megy és csinálja. :-)
Zalán, ha nagyon be akar nyalni, akkor anucizik. :-)
Gyönyörűségesen okos 2 éves, elkezdődött nála a "mi az?" korszak. Egész nap képeskönyveket illetve termékkatalógusokat nézegetünk, ő a kettő között semmi különbséget nem érez, ugyanolyan lelkesedéssel lapozza. Az állatos könyvben cicákat keres, a Metro katalógusban Samsungot. Meg Villám Mac-et. Thomas mellé emeltük a családi oltáron a Verdákat is. Állandóan azt nézi DVD-ről. Elromlott a tévénk, mit össze nem udvaroltam egy szerelőnek, hogy még ma próbálja már megcsinálni, mert ki leszek nyúvasztva, ha holnap nem tudnak Dórát, Diegót meg X-faktort nézni:-)
Szóval nézegetjük a katalógust, mai gyerek, keni-vágja a márkaneveket. Samsung, LG, Nokia. (Megismeri a logót.)
A konyhában megkértem, hogy adja már ide a répát, erre behozta a mondókás könyvet. Répa, retek, mogyoró. Lili szerint: répa, paradicsom, krumpli. Mert bénák a rajzok, tényleg.
"Nézd mi van ott!" -visítottam debil, de lelkes óvónéni hangon: mire gyerekem: virág. Jogos. Virágmező közepén egy kismacska, de több volt a virág. :-)
Lilivel állati jól megvannak, a nővére talán még feljebb áll az oltárán, mint Thomas és barátai, meg az összes Verda együttvéve. Egyébként is nagyon közösségi gyerek, a körülmények nem nagyon érdeklik, inkább a társaság, az együttjátszás élménye fontos neki. Amúgy Lili is ilyen, annyira nem is bánom, hogy nem tárgyak, helyek kötik le a figyelmét, hanem események.
Egyébként imád rosszalkodni továbbra is, újabban minden és azonnal kell neki. Állandóan elszed Lilitől mindent, ő meg odaadja. Szoktam heccelni, hogy harcoljon már egy kicsit, nem kell első nyikkra odaadni mindent a kis buldózernek. :-) Lili időnként könnyen enged másoknak, és belenyugszik a helyzetbe. Egyébként meg piszok kitartó, szoktam volt mondani, hogy egy rózsaszín, habos-babos, flitterekkel és tüllökkel díszített TANK. :-)Cuki, édes, talpig kislány, de ha valamit a fejébe vesz, azt csinálja. Korcsolyán kész vannak tőle, hogy halálosan fáradt, de akkor sem panaszkodik, nem áll meg, nem ül le, megy és csinálja. :-)
2010. november 11., csütörtök
Pitbullhercegnő
Tegnap Liliék korcsolyázni voltak. Az óvónője mesélte, hogy Lili a foglalkozás végén már sírva csinálta a feladatokat, annyira fáradt volt, de akkor sem adta fel. Hiába mondták neki, hogy üljön le pihenni, mert annyira le volt izzadva, hogy bugyiig ruhát cseréltek rajta, ő nem. Hihetetlen módon kitartó.
Soha nem fogja feladni, ez már a hisztijeiből is nyilvánvaló volt:-). Baltazár nem alkuszik. ;-)
2010. november 3., szerda
Kés a vajban
Na és ne csak panaszkodjak már: Zalán múlt héten hétfőn ordított utoljára reggel. Olyan gyönyörűen megy be bölcsibe, mint a legnagyobbak. Napközben is jól érzi magát, sokat játszik, gyönyörűen eszik, alszik, szót fogad, rosszalkodik.
A hazajövetel még mindig kalandos, de egyszer csak elmúlik az is.
A hazajövetel még mindig kalandos, de egyszer csak elmúlik az is.
Lili-rajongóknak
- Anya, Halloween Hello Kitty barátja?
(Szerinte a rokonság és a barátság szinonimák. Időnként közli velem, hogy nem vagy a barátom! Szoktam mondani, hogy nem is, mer' az anyád vagyok. Akkor az anyám se vagy! És ekkor felvilágosítom, hogy ez nem opció, e' van.
- Anya, Amadé mindig piszkál.
-Biztos azért piszkál, mert szerelmes beléd.
-Nem szerelmes az, csak hülye.
(És igen! löki a kezét a levegőbe a bennem rejlő feminista. :-) Már 4, 5 évesen sem veszi be ezt a hülye maszlagot. Egy férfi udvaroljon úgy, mint egy férfi.
Jelzem Antalics Kendén kívül még mindig Kiss Tibire bukik; mióta rájött, hogy létezik Tibi csoki, azóta azt kell vennünk. Kiss Tibi csokit.)
(Szerinte a rokonság és a barátság szinonimák. Időnként közli velem, hogy nem vagy a barátom! Szoktam mondani, hogy nem is, mer' az anyád vagyok. Akkor az anyám se vagy! És ekkor felvilágosítom, hogy ez nem opció, e' van.
- Anya, Amadé mindig piszkál.
-Biztos azért piszkál, mert szerelmes beléd.
-Nem szerelmes az, csak hülye.
(És igen! löki a kezét a levegőbe a bennem rejlő feminista. :-) Már 4, 5 évesen sem veszi be ezt a hülye maszlagot. Egy férfi udvaroljon úgy, mint egy férfi.
Jelzem Antalics Kendén kívül még mindig Kiss Tibire bukik; mióta rájött, hogy létezik Tibi csoki, azóta azt kell vennünk. Kiss Tibi csokit.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)