2010. március 16., kedd

Love

Akármit is mond Aigner Szilárd, hiába esik a hó, akkor is tavasz van - ahogy utóbbit Kriszta bölcsen megjegyezte Lillája Bencével kapcsolatos romantikus álmai kapcsán.
Lilinél is vége a nyafinak, ma reggel úgy szökdécselt kacarászva, kézen fogva Kendével az oviban, mint két őzike a mezőn. Csakhogy az én őzikém még a haját is dobálta közben. :-D Négy évesen...Bár négy nem volt egyik se, amikor a játszótéren tátott szájjal bámulták az azóta nagycsoportossá minősített Márkot Csengével. Bármit mondtunk, nem hallották. Én bedobtam a "lányok, kértek csokit?" kérdést is, de hasztalan. Továbbra is tátott szájjal bámulták Márkot a mászókán. :-D
Zalán tegnap ordítva rúgdosta az ovi kapuját séta közben, mert nem mentünk be. Minden reggel és délután, míg én Lilit öltöztetem, ő bemegy, és leül építőzni.

2 megjegyzés: