for everyone |
Senkire nem néznek olyan szeretettel, bizalommal mint egymásra, még rám se.
Én meg tanulok okosan fiút szeretni. Mert ma már tudom, hogy máshogy szereti ám őket az ember. Nem jobban, nem kevésbé, máshogy. Viszont nem szeretném, ha egy anyukakedvence lenne, így megtanulom okosan szeretni. Annak ellenére, hogy fiú.
Már megszületett, amikor a kórházban Lili azt mondta, hogy "menjél nyugodtan anya, én megyek haza apával". Épp a dokimmal mentem fel a lifttel, és neki "panaszkodtam" viccesen, hogy nézze meg, elhajt a lányom, mert lóghat az apján. Mire ő nevetni kezdett, hogy ez így helyes, egy apuka imádja csak a lányát és viszont, de ne pánikoljak, van egy fiam is, akinek én leszek az isten.
Úgyhogy jöhet nekem bárki azzal, hogy egy gyereknek könnyebb megadni mindent. Na persze: pónilovat, biciklit, toronyórát lánccal... Ha ketten vannak, sose unatkoznak, soha nem lesznek egyedül, mindig lesz, akire számíthatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése