Tanár úr kérem, én készültem

Aug 14, '09 3:54 AM for everyone

Tényleg készültem írni. Sokszor. Főzés, séta közben sokszor fejben blogolok. Aztán ide vagy eljutok, vagy nem. Manapság többnyire nem.
Lili kezdi magát irtózatosan elhanyagoltnak érezni, mert Zalán meg egyre inkább kisajátít. 3,5 éves eszével kisbogár úgy gondolja, hogy ha ő is olyan lesz, mint a tesója, akkor vele is annyit fogok foglalkozni. Így éppen semmit nem tud, és egyfolytában csücsörítve nyafog, hogy "anya, segítesz?". Én meg igyekszem nem idegbajt kapni tőle. Nem egyszerű. Nem tudom mi lesz, ha bő két hét múlva beindul az ovi, és csak délután jön haza. Hogy hogyan fogom megoldani, hogy Zalán legalább egy időre megtanuljon háttérbe húzódni. Na persze ez meg irreális elvárás egy 10 hónapos gyerektől.
Aki még nincs is 10 hónapos, de akkora, hogy már minap is számon kértek, hogy nem tud még járni. Pláne, hogy kapaszkodva lépeget, és amikor erre érez affinitást, akkor cipőt húzok rá odakint. Hát nagy, ez van.
Dokinénink lényegesen óvatosabb lett a hozzátáplálás kérdésében, mint Lilinél, most még sem gabonafélék, sem savanyított tejtermékek adását nem javasolja ennyi idősen, de én most felülbíráltam. Zalán nem csak úgy néz ki, mint egy egy éves, a tápanyagigénye is annyi. Kénytelen voltam neki valami tartalmasabbat adni, mert gyümölcs és zöldségpürékkel már nem lakott jól. És amikor éhes lett, akkor egy eljárást ismert: letépi rólam a ruhát a ciciért. Okoztam már derültséget a Tescoban, amikor gyermekem a bevásárlókocsiban ülve belekapaszkodott a blúzom kivágásába és a köldökömig lehúzta, miközben cuppogott egy sort. Vagy amikor úgy nyíg a "kukiért" (extrudált kukoricahernyó) a játszótéren, hogy rossz hallgatni. Úgyhogy eszik gabonaféléket. Kiflit, kenyeret, müzlikkel gabonapépekkel dúsítom a gyümölcspüréit, így jól lakik vele. Tegnap a túrót is megkóstolta, ráharapott Lili kezében a Túró Rudira. Egyelőre semmitől semmi baja. Úgy vagyok vele, hogy nem a kora, hanem az igénye alapján etetem. Szerintem ilyenkor már belefér.
A kajáláson kívül egyéb téren is ugrásszerűen fejlődik. Legfőképpen kommunikál. Mama simán megy és rám érti, babababa - inkább csak beszédgyakorlat. Ha azt mondom megyünk, vagy köszönj, akkor cuppog. Az integetésre próbáltam tanítani, de ő inkább pusziban nyomja. Megmutatja a feje fölé emelt kézzel, hogy milyen nagy fiú lesz.
Tiszta fiú: kisautókat tologat, szerel, leránt, kiránt, kiborít(engem is), felborít, PAKOL. Viszont ügyesen segít öltözni, dugja megfelelő testrészeit a megfelelő nyílásokba. A "nem"-et érti, csak nem érdekli. Mostanában rászokott a harapásra meg a csapkodásra. Ezt a kettőt játékból műveli, ill. ha valami nem kell neki, akkor azt olyan vehemensen tolja el, hogy kiveri a kezemből. Ellenben Lilit szándékosan veri. Pl. ha megunja, hogy nem ad oda neki egy játékot, vagy nem fér oda valamihez, nemes egyszerűséggel megtépi vagy megrángatja a ruháját. Na, ha ilyenkor rászólok, akkor görbül a szája keményen.