for everyone |
Nyáron szoktam mondani, hogy bejelentkezünk ideiglenes lakcímként a játszótérre, úgyis csak aludni járunk haza. 
Mivel Lili már két hete nem jár oviba, így délelőttönként is megyünk, de eddig nem nagyon tudott magával mihez kezdeni, mert csak az egészen kicsik vannak lenn délelőttönként.
Úgyhogy többször megállapítottam magamban, hogy a lehető legjobbat tettük vele, amikor oviba vittük. Próbáltak néhányan (kéretlenül) lebeszélni róla, hogy minek, hiszen itthon vagyok a tesóval, jön a jó idő, lehet menni játszótérre, de látom rajta, hogy még sem Zalán, sem a tőle 1-2 évvel fiatalabb gyerekek nem partnerek neki a játékban. Alig várja a délutánt, amikor jönnek a kiscsoportos haverjai (ld. mellékelt fotón: Dávid, Csengettyű és Szveni), meg a leendő kiscsoportos Luca és Bence, akikkel jókat "bandázik". Neki már kevés a homokban kapargatás, a hintázás, gyerekekre van szüksége, akikkel együtt játszhat.
Ronda módon a lapos guta ütögetett, amikor láttam, hogy csak lődörög szegény a játszótéren, és nem tud magával mit kezdeni. Velem se szeret játszani igazán, mert én az őrjöngős, rohangálós, műanyagmotorversenyzős buliban nem vagyok pálya. Hülyén is néznék ki.
De a jövő héttől végre oviszünet, és jönnek a csoporttársai is.
Zalán még a kavicsban kapargatós korszakát éli, őt az jól elszórakoztatja, és a három hónappal idősebb Eszter is ebben nyomul. Egyébként csak a kép kedvéért ülnek egymás mellett, amúgy tudomást sem veszek egymásról, na de ez ennyi idősen még így szokás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése