Időnként meg szoktam nézni a babaszobán, hogy hol tartanak a fejlődésben a gyerekeim az "átlaghoz képest". Piszkosul nem okoz számomra sem aggodalmat, sem elégtételt, ha valamelyik szegmensben jobban, vagy rosszabbul teljesítenek az átlagnál. Azt látom, hogy nagy baj nincs, némi eltérés pedig nem ad okot arra, hogy alul- vagy túlértékeljem a gyerekeimet. Első gyerekesként elvből nem álltam be a "Mátékának már négy foga van, bibíííí", "Petike meg elmondja A walesi bárdok első négy versszakát beeee" licitálóklubba, most meg már nem is érdekel. Lili például sokáig fejlettebbnek tűnt a kortársainál, a beszéd kérdésnél azonban "lemaradt" egy időre.
Szóval igyekszem, hogy se túl, se alul ne értékeljem a gyerekeimet. Természetesen sokat dicsérünk, de figyelve arra, hogy ettől azért a kölyök ne szálljon el. Ez most persze Lilire vonatkozik. Igazából nem tud rajzolni, csak firkál. Tegnap viszont hazaállított az oviból egy stóc papírral. aminek jelentős részen tökéletesen felismerhető napocska volt. Sugárral, szemmel, szájjal. Örültünk neki nagyon, kitettük a hűtőre is. De ha pl. sima érdektelenségből és unalomból összefirkál egy színezőt, akkor nem rogyok aléltan a lábai elé, hogy mi csodát alkotott, hanem megmondom, hogy kár volt összefirkálni, ha nem akart színezni.
Na, de végül is Zalánról akartam írni.
Szóval a babaszoba nyomán a tények:
-önllóan áll
-jár, kb. 2 méter egybefüggő megtételére van hitelesítve jelenleg
-önállóan eszik, főként villával (babavillával, nem kell kétségbe esni) és kézzel
-Rendszeresen és mindent ki- és bepakol, rámol. Ehhez hozzáfűznivalóm mindössze annyi, hogy igen.
-labdázik. Elkapja a gurított labdát és visszadobja.
-imádja a zenét, mindenre táncol. Értsd ezalatt: a mikrosütő és a kávéfőző csipogására is.
-igen, MINDEN érdekli, mindent meg kell fognia, néznie - és orális fixációjából kifolyólag - megkóstolnia.
-ceruzával firkál
-na a képeskönyv nézegetés nem érdekli, de a kisautókat hosszú percekig eltologatja
-nincs veszélyérzete? Én úgy látom, hogy azért tisztában van azokkal a helyzetekkel, amikor sérülhet és óvatos. Az ágyra már fel tud mászni, és gyönyörűen megtanulta, hogy mindenről hátrafelé tolatva jövünk le. Idegen helyen a szőnyegről is letolat. :-)
-nem tűnik úgy, hoyg nehezebben barátkozna. Kicsit visszafogottabb, mint korábban, de még mindig a "nagyon barátságos" kategóriába sorolnám.
-dumál, az tuti. Folyamatosan megy a hablatyolás, de értelmes szó kevés van. Talán a "mama", "gyere", "hallo" szavakat használja tudatosan. Igen, telefonál. Mindennel. Mindig.
Lilhez vizsonyítva (máshoz nem tudok), sokkal bújósabb, hízelgőbb, anyásabb. Egy éve alatt már több kárt okozott a lakásban, mint Lili 3,5 év alatt; minden érdekli, meg kell néznie, szétszednie. Nagyon szeret Lilivel játszani, a családból ő neki a No.1. Ha ő itthon van, akkor semmi nem számít.
No és az étvágya...Nos, az nem egyszerű. Hihetetlen mennyiségeket képes enni, jóízűen, önállóan. Mellette még mindig szopik, azt kell mondjam kis túlzással igény szerint, mert ha egyszer eldöntötte, hogy neki cici kell, akkor elég kitartóan ragaszkodik az elképzeléshez. Semmivel nem tudom leszerelni, eltántorítani.
A tiltást érti. Amint rászólok, már görbül is a szája, és potyognak a krokodilkönnyek. Ha Lilire szólok, szolidaritásból bőg. :-) Minden tekintetben jól megvannak ők ketten. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése