for everyone |
De minden fáradtságom elmúlik, amikor ilyenket csinálnak, mint most: Lili rohangál körbe-körbe, Zalán meg hangosan kacag rajta. Lili időnként odarohan Zazához, megöleli, közli vele, hogy "úúúúgy szeretlek" és rohan tovább, hadd örüljön az öccse.
Zazóka eszik, hízik, nagyon ügyesen forog, szíve szerint ülne és állna. A játszószőnyeg hídjáról lelógó állatokba belekapaszkodik, és így húzná fel magát ülésbe - naná, hogy ráborul az egész.
Lili verbálisan erősödött megint: most már bármit elmond, megmagyaráz, keresi és látja az összefüggéseket. Néha olyanokat mond, hogy fekszünk a röhögéstől, naná, hogy káromkodik is, mint minden "rendes" gyerek.
Valamelyik nap az apja egy olyan weboldalt nyitott meg, amit általában én szoktam látogatni, mire Lili: Neked is van ilyen? Apááám, beszarok. Mindezt olyan hangsúllyal, hogy én sikítva röhögtem. Persze igyekeztünk titkolni előtte, nehogy a sikeren felbuzdulva ismételgesse. Máskor meg rámszólt: Haggyál békén, hát nem látod, hogy hisztis vagyok?!
Zaza fütyije nagy érdeklődésre tart számot nála, pelenkázás közben asszisztál és százszor kérdi meg, hogy melyik része micsoda. A múltkor mondta, hogy majd ő bekeni Zaza dobozkáját. Zacsit akart mondani. De volt már csomag is.
Mostanában nem akar aludni. Kérdem tőle: mi lesz az oviban, ott aludni kell ám. Kész terve van az esetre. Mondja, hogy majd hazajön és bekopog az ajtón, hogy szia, anya, hazajöttem, nem alszom az oviban. Szilárd meggyőződése, hogy egyedül fog óvodába járni. Igaz, hogy közel van hozzánk, de azért mégse kéne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése