
Egész hétvégén a nagyszülőknél nyomtuk a medencét, ott elfogadható volt a hőfok, a mi lakásunkban erősen szauna-feelingem volt.
Sanyi 3 hétig szabadságon van, így nyakunkba vesszük a várost, és kirándulunk. Jártunk már Lillafüreden - igaz, ott annyiszor, hogy Lili már magától mutatja a vízesést (amit ugye mostanság csak a turisták kedvéért "nyitnak meg" 3-kor), József Attila szobrát ismerősként üdvözli. Tegnap Bükkszentkeresztre autóztunk fel, ahol "csak" 30 fok volt, és jó kis szél. Tervezzük még, hogy elmegyünk strandolni, és a környéken több városba. Sokan indulnak ilyen picikkel vagy még kisebbekkel nyaralni, de én amondó vagyok, hogy Lili nem érezné jól magát huzamosabb ideig nem itthon. Időnként anyámáéktól is elindul hazafelé: veszi a táskáját (igazi nő, táska mindig van nálunk, ma reggel is azzal ment az apjával a pékségbe), és becélozza az autót.
Na, és napról napra fejlődik kérem szépen a szókincse. Lassan kénytelen leszek jegyzetelni. De már megint gondban vagyok azzal,hogy mi is az ő első szava
. Igyekszik minden utánunk ismételni, sőt már mondatokkal is próbálkozik. Lillafüreden pl. leült a lépcsőre, és felemelte a lábát, majd közölte, hogy "mama, be, jujj-jujj". Magyarul kavics ment a szandáljába és szúrja a lábát. Amúgy a "be" nagyon univerzális szó nálunk. Beütötte valamelyik testrészét, jön és mutatja, hogy "be". Kapcsoljam be a tévét, számítógépet rámutat és "be". Bekakilt, mutatja a pelust és "be". 
A hiszti meg már napja katasztrofális. Lassan beléptünk abba a fázisba, hogy vagy állatnak néznek bennünket idegenek,mert kínozzuk a gyereket, aki visít az utcán, vagy engedünk neki, de akkor meg megnézhetjük magunkat pár év múlva. Nagysága erősen akaratos (apja szerint: mint az anyja
), véleményét vehemensen és konzekvensen képviseli. Szóval ha nem úgy és arra megyünk, ahogy ő elképzeli, akkor visít, sikít. A legjobb, amikor nem bírok rájönni, hogy mit akar és ő egyre nyomatékosabban ismételgeti a maga nyelvén, dugja az orom alá pl. ma a tsákát, és nem tudom mit akar: ha kinyitom "nem" és visít, ha bezárom, "nem" és visít, ha elteszem visít, ha a fejemre húzom visít...Majd én is visítok. Egyszer már megtettem, az meglepte. 
Önállósodik is: vasárnap este majd hétfőn délben bevonult a szobájába, lefeküdt és elaludt.
Ma meg a közelünkben lévő bölcsibe trappolt be, Sanyi szerint mint aki odajár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése