for everyone |
És elérkezett vala az a pillanat, amikor a mi alapbilink alja eltört, és kifolyt belőle a pisi. Történt ez pedig akkor, amikor Lili már négy napja bilibe is kakált végre.
Nosza, meg ne akasszuk eme bimbódzó folyamatot bilihiánnyal, ellódoltunk hát a Tescoba bilit venni. Szombaton este 7-kor. De CSAK ZENÉLŐ BILI volt. Én meg nagyon terhes vagyok, úgy döntöttem: nem fogok nem zenélő bilire vadászni szombat este, így vettünk egy megjelenésében ugyanolyat, mint ami eltört, csak zenélősben.
A történetben itt áll be az első drámai fordulat: Lili egyszer belepisilt, bili rákezdett a melódiára. Ismerjük a kínai, cincogva "happy birthday"-ező képeslapokat, amiből sose merül ki az elem? Na a bili hangja eme traumatikus élményt idézte fel: cincog, és addig, míg szárazra nem törlöm.
Ez még nem is lett volna baj, csakhogy Lilit gondolom zavarja, így még a pisit se rakja bele, inkább felmászik a wc-re, és a kakihoz megint pelenkát kér - de nem ül a bilire. Mondanom se kell, hogy korábbi enyhe ellenszenvem utálattá mélyült 2 nap alatt.
Itt indítottam el a "tönkreteszem a pikuládat" projektet. Leejtettem - nem használt, kicsit ütögettem - nem használt. Próbáltam felfeszíteni az alján az elemtartót - forrasztva van. De olyan perfekten, ami kínai árukra egyáltalán nem jellemző, már-már a svájci óragyártás remekeit idézi. Sehol egy minimális folytonossági hiány, ami mentén fel tudnám feszíteni azt a vackot. Viszont: lukacsos, mert így jut ki belőle ugye a muzsika. Ez adta az ötletet: eláztatom a cincogóját elemestül! Egy éjszakára lavórba tettem, le is súlyoztam, mint maffiafilmekben a vízbe dobott áldozatot. Reggel kivettem: nem zenélt. Halleluja!
Aztán 2 óra alatt kiszáradt az elem - és a dög újra zenélt, hogy szakadjon meg.
Feladtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése