Alvás

Lili alszik.

Amikor még csecsemő volt, ismerősöktől mindig megkaptuk, hogy nem is úgy nézünk ki, mint akinek pici babája van. Magyarul nem voltunk lestrapáltak és kialvatlanok.

Lili nem volt hasfájós. Az első szívszaggató ordítás után ugrasztottam apukát a patikába Infacolért, és kapta is majd' 3 hónapos koráig minden szopi előtt. Soha nem fogom tudni megmondani, hogy vajon az említett szer segített-e vagy amúgy sem fájt volna a hasa, de nem is érdekel, az eredmény a lényeg. Pár hét alatt annyira megszokta Lili a metódust, hogy ha már meglátta az üveget tátotta a száját, és ha netán nem kapta azonnal a cicit, akkor balhézott. :-D

Éjjel is aludt kezdettől fogva. Először háromóránként ébredt, evett, és azonnal vissza is aludt, majd már csak kétszer kelt, aztán egyszer. Az átalvás sikerül néha, vannak nyűgösebb időszakok - főleg fogzás ideján, amikor sokat ébred, de alapvetően jól aludt és jól alszik mai napig. Éjjel. Nappal már vannak problémásabb helyzetek.

Mivel az elején sokat kínlódtunk a szopival - az elején eltartott 1 - másfél óráig is egy kajálás -, hamar felmértem, hogy ezt így nem fogom bírni, ezért éjjelente sokáig a napközben lefejt tejet kapta Lili. Sokat olvastam babázós fórumokban, hogy majd leszokik a ciciről, meg majd cumizavara lesz, és a többi, de nálunk ez semmiféle problémát nem okozott. Három hónapos körül volt Lili, amikor már röptében is bekapta a cicit, így áttértünk a sokakl kényelmesebb éjjeli szoptatásra. Mivel velünk aludt és alszik ma is, a világ legegyszerűbb dolga volt: felébredt, cici be, aztán hajrá. Sokszor mindketten elaludtunk közben. :-D

Mielőtt megszületett Lili, a külön szobában alvás lelkes híve voltam. Aztán már a kórházban is együtt aludtunk. :-D Persze ehhez hozzájárult az, hogy császárosként nagyon nehezen tudtam hozzá felkelni. Itthon is "csak pár napig" terveztük, hogy velünk alszik, de valahogy a mai napig úgy érzem, hogy "kiteszem", mint a spártai gyerekeket. :-D Persze sokszor jobb lenne, mert egész éjjel jön-megy álmában, hol fejbe rúg, hol rámfekszik, hol leesik. Apuka mindig megvétózza a "na most már tényleg a saját ágyában fog aludni" elhatározásaimat: "Akkor ki fog éjjel hozzám bújni?" ................................

Napközben a saját ágyában alszik, és most elhatároztam: amint nagyon meleg lesz, megy éjjelre is a szobájába aludni, ne melegítsük kétoldalról.

Aztán majd meglátjuk...