Biztos én vagyok antianya (dehogy vagyok :-D), de nem tudom pontosan meghatározni a napot, hogy mikor indult el Lili. Vagy mikor ült fel. Próbálkozott, próbálkozott, aztán egyszer csak "úgy maradt". Lépegetni 10,5-11 hónaposan kezdett először, majd a szülinapi buliján érezte úgy, hogy el kell kápráztatnia a népet, és jó sokat sétálgatott a vendégek között.
Az első szó definiálása még inkább beteszi nekem a kaput, mert hónapok óta dumál, a "mammam/mem" régen az én böcsületes nevem. Na mára persze ez mama lett.
Használja még a papa, apám :-), és hamm kifejezéseket is, utánoz állathangokat: áp-áp, va-va-va, nyá-nyá.És természetesen ne feledkezzünk meg az örökzöld "nem"-ről.
Viszont ma kijött hozzám a konyhába a csőrös poharával, és meg mernék esküdni arra, hogy azt mondja "nem jön". És valóban: a gyümölcslé rostjai eldugították a lyukakat, és nem jött belőle semmi.
Akkor most ez volt az első szó? Nyelvészanyu rajong bennem, mert ez nem csak egy szó, ez már egy egész szintagma! Mit szintagma: mondat! :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése